1.Madarak ás fák napja-vetélkedő
2. Erdei iskola- Kőszeg-túrák-részünk a természet
3.Nemzetközi Csirketánc Napja-együtt táncolni jó!
4.Európai elhízás elleni világnap- amit eszel azzá leszel, táplálékpiramis, egészséges, vidám szendvicek készítése együtt
4.Bátrak vagyunk, vannak értékeink- az én szuperhős karakterem, mi az én erősségem?
Kiteljesítő erősségek
Ma Parádon a 3a osztályban Bagdy Bella Pozitív mondóka című dalát használtuk ahhoz, hogy a gyerekek kitűzzék, elképzeljék és végül el is érjék egy céljukat. A rázz és storyzz játék során különböző hangokat kellett kitalálniuk, majd szókártyákat húzva megszületett az osztály vicces meséje. Volt benne fürdőruhában hólapátoló bácsi aki elbiciklizett egy strandra, fagyit és virágot vett egy kislánynak, közben esett a hó és befagyott a medencébe a lába, amit polipok harapdáltak. Végül kisütött a nap és egy béka is átúszta a kiengedett vizű medencét a mese végére. 💕🤣 🙂
Megtartottam az adventi boldogságórát a gyerekeknek. Ráhangolódásként játszottunk a kabbala állatkákkal, majd elmeséltem a 4 gyertya történetét. Próbáltam az órát varázslatossá varázsolni mécsesekkel és egy különleges füstölővel. A csoportszoba a foglalkozás végére megtelt illatokkal, tánccal és zenével.
2024. December önbizalom program
Kiteljesítő erősségek
Az óvodánkban már hagyomány, hogy minden évben minden csoport bemutatkozik a többi óvodásnak egy rövid kis műsorral. Erre nagyon készültünk, mivel decemberben léptünk fel, egy kis rövid táncot is belevettünk a műsorba, a Diótörőböl a Hópihék táncát koreografáltuk át óvodás korosztálynak. A zene magával ragadó, a gyerekek a zene hallatára fel is ismerték, hogy ez balettzene. Az előadás előtt nagyon izgatottak voltak, egész délelőtt pörögtek, visítoztak, ezért kitaláltam egy mesét, ami nyuszimamáról, és huncut kis nyuszi gyerekeiről szólt. Amikor nyuszimama már nem tudott rendet tenni, és azt se tudta hol, merre rosszalkodnak gyerekei, belefújt az általa gyártott répasípba, és odahívta magához gyerekeit. A gyerekek megijedtek, hogy jaj, most bizony kapnak a huncutkodásért, de a mama a szemükbe nézett, és mosolygott rájuk, csupa szépeket mondott, mint, hogy milyen szépek, aranyosak vagytok, hogy tudja okosan, és ügyesen figyelnek majd, és mindenki a legtöbbet hozza ki magából, mert bátor, kedves, vidám lesz minden helyzetben, és ez másoknak is tetszeni fog. Akkor a nyuszik elmentek újra játszani, de mindig alig várták, hogy megszólaljon a mama sípja, mert akkor csupa dicséretet kaptak anyukájuktól. Csináltunk egy mindfullnest is, becsuktuk a szemünket, és balerinának képzeltük magunkat, érezni kellett, ahogy egyre könnyebbek, kecsesebbek, szebben mozognak, szinte repülnek, és lábujjhegyen pipiskedve mennek, a karjaikat lágyan mozgatva. Nagyon ügyesek is voltak a fellépésen, cukin próbálták utánozni a pipiskedő balerina mozgását. A verseket a háláról, az önbecsülésről, és az indulónkat, amiket tanultunk a Boldogságórákon, szintén beletettük a repertoárba, hiszen ezek vagyunk mi. Elolvastam Zsófi meséjét a könyvből, nagyon jó volt az interaktív megoldás, így minden hátizsákba való erősséget, erősség tárgyat át tudtunk beszélni, lefordítottam magyarra az idegen szavakat, és tudtam magyarázatot fűzni hozzá. A szekrényre kirakott hegycsúcson gondolatban haladva a Süveg-hegyet is megmásztuk. A mese után a citromfacsarós mindfullnesst is megcsináltuk.
A folyosóra az előző heti projekt folytatásaként minden nap más kiírást teszek ki, dicsérő kártyákat, utána meg öt napon keresztül a kedvesség, odaadás, önzetlenség, béke, szeretet címmel egy rövid leírást a fogalomról, és néhány ötlet is van rajta, hogy hogyan lehet ezeket megvalósítani. Ezek egy kis ösztönzések a szülők, kollegák felé.
Másnap délelőtt megkérdeztem a gyerekeket, hogy ki, miben tartja magát legügyesebbnek? Érdekes módon nagyon adekvátan válaszoltak. Meghallgattuk Bella dalát is. A mese két napon keresztül az, Ahol a Hóangyalok laknak című mese volt, ami nagyon híven tükrözi egy kislány lelki érzelmeit, megküzdését egy betegséggel, és hogy mire is van ilyenkor szüksége.
Beszéltem nekik arról, hogy jön a Karácsony, ami egy nagyon meghitt ünnep, és most ugye két hétig nem találkozunk, viszont ha Szent este, a fa alatt állva ünnepelnek, akkor gondolok majd rájuk, és ha Ők is gondolnak rám, akkor a lelkünk valamelyik csillagban találkozik, és az szebben fog ragyogni, mint bármelyik másik. Kértem, hogy küldjenek fényképet, akkor látom majd mit kaptak, és milyen szép a Karácsonyfájuk is. Elmeséltem, azután el is magyaráztam, illetve megbeszéltük, mit is jelent a mese. Ügyesen megértették.
Ellátogattak az óvodánkba az idős emberek a Szociális Alapszolgáltatási központból. Előadtuk nekik a Hópihe táncunkat, nagyon ügyesen helytálltak a gyerekek, és örömmel mentek ki, mikor említettem, hogy idős nénik, bácsik kíváncsiak a műsorra. A tánc után annyira megnyugodtak, hogy olyan, autópályát építettek a kocsikból, állatokból, még az öltözőt, és a mosdót is tele építették.
A csoport Karácsonyán a szülők mese előadással készültek gyerekeiknek, ezúton is dicséret a lelkesedésért, a precíz kivitelezésért, és a szereplők profi játékáért. Nagy sikere volt a gyerekeknél, rég láttam őket ennyire figyelni, és örülni, egyszerre meglepődni, és élvezni a mesét. Nagyon hálás vagyok érte! Utána a gyerekek is bemutatták műsorukat. Annyira ügyesek voltak, hogy nekem szinte semmit nem is kellett segíteni. Büszke vagyok rájuk!
Az erősségközpontú szemlélet kialakítása nagyon fontos szempont a gyerekek személyiségfejlődésében. A Szupererő munkafüzet feladatai , megindító versikéi nagyon jól elősegítik a kicsik erősségeinek a felismerését. Foglalkozásunk témája „A tanulás szeretete” volt. Először leültünk az osztályban a szőnyegre és a relaxációs gyakorlatok, közös éneklés után jó hangulatban olvastuk el a tanulás szeretetéhez kapcsolódó mondókát. A foglalkozás végére meg is tanultuk azt. Aztán Bagdi Bella dalokat hallgattunk és közben lerajzolták a legkedvesebb tantárgyhoz kapcsolódó élményeiket és szépen ki is színezték azokat. Majd mindenki elmondta mit rajzolt és miért éppen azt a tantárgyat választotta… Utána felkerültek a kész munkák a közös programfalra. Nagyon jó volt látni és hallani, hogy minden gyereknek van kedvenc tantárgya és fontosnak tartják a tanulást. Egy hét múlva haza is lehetett vinni a rajzokat. További feladat volt, hogy otthon is meséljék el miket rajzoltak és beszélgessenek a szülőkkel arról, hogy nekik mi volt anno a legkedvesebb tantárgyuk. Miután ezt megtették, velem és társaikkal is megosztották az otthonról hozott kis történeteket. Jó volt őket hallgatni.
Zsadányi Református Általános Iskola
Első osztály
Boldogságóra 4.
A boldogító jócselekedetek és a kiteljesítő erősségek gyakorlása
Az első osztályosoknak nagycsoportban már tartottam a Boldogságórákat azért, hogy majd első osztályban könnyebbé tudjam tenni az óvoda-iskola átmenetet Boldogságórákkal. A mesterprogramomnak a fő célja, hogy segítsem a gyermekek beilleszkedését az iskolába. A Boldogságórát negyedik alkalommal tartottam az osztályban.
Az Általános Iskolába még a Mikulás megérkezése előtt mentem. A gyerekek az udvaron voltak, még egy kicsit levegőztek, szaladgáltak, mozogtak. Sokan odaszaladtak hozzám, megöleltek és örömmel kérdezték, hogy jöttél Boldogságórát tartani?
Az elsősökkel beszélgettünk arról, hogy mit jelent számukra a jócselekedet. Ki hogyan szokott, hogyan tud jót cselekedni és ez számára milyen érzés. Mi az, amit adunk, amikor jót cselekszünk? Általában otthon segítenek a gyerekek az anyukájuknak mindenféle házimunkában. Egy gyermek mondta, hogy szeretetet adunk! Amikor megkérdeztem, hogy a tanító néniknek hogyan és mivel tudtok jót cselekedni, akkor többen mondták, hogy: jól tanulunk, szót fogadunk, nem verekszünk, nem beszélünk csúnyán, szépen olvasunk, írunk és számolunk. Amikor visszakérdeztem, hogy ki az, aki mindezt így csinálja, de őszintén, akkor az osztály fele felnyújtotta a kézét. Azokkal a gyerekek, akik még nem mindenben tudnak jól teljesíteni, megbeszéltük, hogy többet gyakorolnak és sikerülni fog. Azt is megkérdeztem, hogy ők miben jók és örömmel elsorolták azt is. Bíztattam őket, hogy továbbra is folytassák azt, amit szeretnek csinálni, mert az jó dolog. Láttam a szemükön, hogy felcsillant annak hallatán, hogy ők is jók valamiben. Ez megerősíti őket abban, hogy örömmel végezzék, amit szeretnek csinálni.
Minden gyermeknek vittem két kis lapot és arra kértem őket, hogy amíg elmondom a mesét addig nyugodtan rajzoljanak rá szívecskét, ami a boldogító jócselekedetek jele. Az egyiket maguknak, a másikat pedig az egyik barátjuknak adhatják. Az egyik gyermek több barátjának is rajzolt, ezért láttam, hogy előveszi az ollót és több darabra vágta a lapot. Kis, apró szívecskéket rajzolt és színezett.
A mese után meghallgattuk Bagdi Bella zenéjét: Jó emberré, csak a szívemmel válhatok. Énekeltük és mutogattunk és tapsoltunk a megbeszélt koreográfia szerint. Amikor vége lett, kérték, hogy még egyszer hallgassuk meg, mert nagyon tetszik nekik. Az osztályban van egy autista kislány is és azt tapasztaltam, hogy mosolyogva boldogan énekelte a dalt és felvette a szemkontaktust is velem.
Mielőtt elköszöntem az első osztályosoktól, az egyik kislány hozott egy szívecskét és megkért, hogy a barátnőjének odaadnám-e? Tudja, hogy a csoportomba, a nagycsoportba jár a kis barátnője. Egy kisfiú, pedig szintén küldött egyet annak a kislánynak, még a nevét is ráírta, hogy vigyem el. Ő is ismeri, mert a mamája ott lakik, ahol ez a kislány. A szomszéd településről jár át a mi óvodánkba. Nagyon szívesen megtettem!
Már készülődtem elmenni és én is kaptam a szívecskékből, amit szeretettel adtak nekem. Az egyik gyermek rajzolt több szívet a lapra és elfelezte azért, hogy az egyik fele nála marad, a másikat, pedig nekem adja. Köszönöm szépen! Ölelés járt ezért a cselekedetért mindenkinek!
Balázsné Barta Anikó
Óvodapedagógus
Az elsősökkel beszélgettünk , hogy ki, miben erős, mit tud a legjobban csinálni. Mivel még írni nem tudnak ezért a fiúk és külön a lányok rajzoltak egy fát, amire az arcképük mellé egy levélre megrajzolták azt a tulajdonságot, ami szerintük az erősségük.
November hónapban elöntötték az osztályt a teendők, a dolgozatok hada. Igyekeztünk az osztályfőnöki órákon alkalmat találni arra, hogy a nagy rohanásban mindenki egy kicsit magába nézhessen, visszataláljon önbizalma alapjaihoz. Ezért elkészítettük „szívünk térképét”, amelybe belefoglaltuk, mi az ami igazán boldoggá tesz minket. Felhasználtuk hozzá az erősségek feltárását célzó www.viacharacter.org oldalon elérhető kérdőívet. Sokan fogalmazták meg a kiértékelés után, hogy sejtéseik beigazolódtak a teszteredményekben. Szép számmal voltak azok is, akik a visszajelzésen meglepődtek. Kisebb csoportokban próbáltuk értelmezni az eredményeket. Összekötöttük a pályaválasztási elképzelésekkel. Igyekeztünk a fejlődési szemléletmód alapján állításokat megfogalmazni: mi az, amivel az egyén mint erősség már rendelkezik, és mely területeken kell még alakítania a választott szakmában vagy intézményben való beváláshoz. A gyakorlatot összességében minden tanuló hasznosnak találta!
A 12-es Nemzetközi Érettségi Programos csoportommal készítettük el az Erősség-fát, mert úgy éreztem, hogy szükségük lenne valamilyen önbizalmat fejlesztő feladatra, hogy az utolsó év nehézségeivel könnybben birkózzanak meg.
Összekötöttem ezt a feladatot egy regény elemzésével, amikor a szereplőkről beszélgettünk.
Először a viacharacter.org oldalról vett anyagokból készítettem 2 feladatot a 24 karakter erősségről, amelyek a szavak, kifejezések megtanulását célozták meg.
Ezután a regény szereplőit jellemeztük a 24 erősséggel.
Óra végén mindenki kihúzta egy osztálytársa nevét, akit néhány napig megfigyelt, majd a következő órán post-it-re felírták a nevét és a rá jellemző erősségeket. Ezek lettek a fa levelei.
Az utolsó órán minden tanuló önmagáról is írt egy-egy post-it-re, amit szintén felragasztottunk a fára.
1 2