A Boldogságóra-program utolsó előtti témája az egészséges életmódról szól. A gyerekekkel elbeszélgettünk arról, hogy kinek milyen pozitív élménye van a sporttal kapcsolatban. Összeállítottunk egy tervet, ami az egészséges életmódot, mint életstílust dolgoz fel. A beszélgetést követően egy nagyot tornáztunk.
Testmozgás
Boldogságóránkat a szokásos relaxáció után a Jól érzem magam boogie eléneklésével kezdtük.
A téma bevezetését beszélgetőkörrel kezdtük. Mindenki kifejthette, hogy miért fontos a tini korban különösképpen, hogy vigyázzunk testünk egészségére. A tanulók kérésemre felírták egy cetlire egy-egy sportág nevét, majd eljátszották csupán mutogatással (beszéd és eszközhasználat nékül) a többieknek a sportág jellemzőit. Nagyon ügyesen sikerült kitalálni valamennyi sportág nevét a gyerekeknek. Szeretnek rajzolni, így az óra egy részében készítettek néhány rajzot a sportágakról.
Megismerkedtünk a Down-szindrómás fiú történetével, akiből óriási akaraterejének köszönhetően bajnok lett, majd összegyűjtöttük a rendszeres testmozgás előnyeit. Azok a tanulók, akik rendszeresen sportolnak, élménybeszámolót tartottak a többieknek. Elmesélték a sporttal való megismerkedésüket, és a mindennapos testmozgás örömeit. Az órát meditációval zártuk.
Sokan szinte mindennap rendszeresen mozognak: bicikliznek, lovagolnak, táncolnak, de többen fociznak, úsznak is. Nagyokat túráznak, kirándulnak a közeli erdőben. A téli sportok is igen kedveltek, az egyik kisfiú jégkorongozik. Ági néni hobbija a tájfutás.
Beszédes József Általános Iskola
Az iskolai sportnap előtt kértem a gyerekeket, hogy írják le, milyen mozgást végeznének szívesen és ki vagy kik azok, akikkel szeretnének együtt mozogni. A sport napon több kívánságot teljesítettünk is.
Szegedi Kis István Református Gimnázium, Általános Iskola, Óvoda és Kollégium
Szemüveg mögé rejtőzve, egy csapatként játszottunk kígyó fogót, kígyófutást.
Csoportmunkában lerajzolták a gyerekek a testmozgás házát, amelynek minden helyiségében valamilyen sporttevékenységet lehet végezni.
A gyerekekkel arról beszélhettünk, hogy milyen örömet okoz egy olyan nap, amikor sokat mozogtunk, edzettünk. Amerikából jöttem c. játékkal különböző sportágakat játszottunk el pantomim segítségével. Ezt követően egy teljes napot arra szántunk, hogy együtt mozduljunk.
Szentesi Felsőpárti Óvoda, Dr. Mátéffy Ferenc utcai Tagóvodája
A gyermekek számára nélkülözhetetlen a mozgás. A hónap témáját a Jól érzem magam boogie dal éneklésével kezdtük és mozgással kísértük. A ballagásra sokat készülünk, melyben sokat mozgunk, énekelünk, táncolunk. Olyan műsort raktunk össze a gyermekek számára, melynek minden pillanata pozitív érzést nyújtott, hiszen az ő ötleteik is szerepeltek benne. A közös mozgás, az együtt töltött idő, sok boldogságot okozott a gyermekeknek. A lufis játékot is elővettük, aminek nagyon örültek a gyerekek és szépen tudtak együtt dolgozni a csapatok. A lusta király mese bemutatása, kedvenc részlet rajzolása. A kilencedik lépcsőfokra felhelyeztük a testmozgás jelét. A gyermekek jele pedig egy-egy kedvenc mozgás bemutatása után került fel.
Kedves Kollégák!
Az egészséges életmódra különösen nagy hangsúlyt fektetünk. Bevásároltunk már a piacon, készítettünk vitaminsalátát és most megépítettük a saját kis sportpályánkat. Négy állomást hoztunk létre, ahol Mindenkinek el kellett végeznie a feladatot. Labdavezetés, kosordobás, ugrálókötelezés és célbadobás színesítette a palettát. Fogadjátok szeretettel a kis videónkat is! A gyerekek örömteli arca minden szónál többet ér!
Örömmel fogadtuk a hírt, mely szerint fenntartónk óvodai tornaszobára benyújtott pályázata nyert. A munkálatok 2020 őszén indultak. Ez a projekt nem várt feladat elé állította az óvodai dolgozók csapatát, ugyanis udvarunkat az építkezés idejére építési területté nyilvánították, ezért október végétől nem használhattuk azt.
A gyermekek felnőttekhez képest is többet igényelnek a mozgásból – leginkább saját elképzelésük szerinti módon. Az óvodapedagógus által irányított testmozgásnem elegendő az óvodáskorúak megfelelő intenzitású mozgásfejlődéséhez, mozgásigényük kielégítéséhez.
Csoportszobánk alapterülete nem teszi lehetővé „tornasarok” kialakítását, ezért mindennap változatos eszközök biztosításával motiváltuk gyermekeinket azok kipróbálására, használatuk gyakorlására. Egy kisebb tornaszivacsot állandó jelleggel a csoportszobában tartottunk, ezen a gyerekek szívesen kusztak, gurultak. A vesztibuláris idegrendszer ingerlése az óvodás korosztály alapigénye, ezért ezen igény kielégítésére különösen odafigyeltünk. A kicsiket gyakran vettük ölbe höcögtetni. Renszeresen előkerült a nagy füles ugrálólabda, ezeket az óvoda folyosóján használhatták. A trambulin és a tölcséris nagy kedvenc lett. Ezek „menetidejét” mondókák-dalocskák határozták meg, melyeket a sorbanállók énekeltek: trambulinon egy menetidő az „Ugráljunk, mint a verebek” dalocska kétszeri elénekléséig tartott, a tölcsérben pedig a „Megy a hajó liccs-loccs” versike lett a mérce.
Nehéz időszak volt ez a pár hónap „udvar nélküliség”, a tornaterem mindennapos téma volt. Reggelente és délutánonként mindenki átlesett a biztonsági kerítésen, számon tartották, hogy aznap mennyit haladtak a „mesterbácsik”.
Nagy öröm volt, amikor az udvart újra birtokba vehettük, és nagyon várjuk, hogy a befejezett tornaszobát felavathassuk.