Amikor az osztályban a testmozgás fontosságáról beszélgetünk, akkor a legtöbben a táncot mondták mint örömöt jelentő mozgásformát. Ezért úgy döntöttünk, hogy táncolunk a szünetben az udvaron május 22-én az Elhízás elleni világnapon, hogy ezzel hívjuk fel a figyelmet a testmozgás fontosságára.
Testmozgás
Kisnánai Szent Imre Általános Iskola
A májusi világnapok sorából mi az állat- és növényszeretet napjáról emlékeztünk meg. Óriás puzzle darabjait raktuk össze , amely az erdő – mező növényeit, állatait mutatja meg.
Május hónapban a Boldogságóra keretében a „A testmozgás” témakörrel foglalkoztunk. A gyerekekkel a foglalkozás kezdetén a relaxációs gyakorlatokat végeztünk: Az aktualitás végett az „Almát szedj, ügyesedj, szőlőt szedj, ügyesedj” mondóka helyett a „Cseresznyét szedj, ügyesedj, epret szedj, ügyesedj…” mondókát mondtuk és fél percenként váltottuk a mozdulatsort. A „Malomkörzést” először lassan utána egyre gyorsabban végeztük el a gyerekekkel közösen. Az „Összehangoló 1” majd az „Összehangoló 2 Indiánszökellés” gyakorlatokat pár percig ismételtük. Körben állva meghallgattuk a foglalkozást kezdő éneket: „Jól érzem magam boogie” és a dal nagyon tetszett a gyerekeknek és szívesen mozogtak, táncoltak közben. Az ének után többször, mozgással együtt közösen elmondtuk az „Egy-kettő-három-négy…” mondókát és ezek után a gyerekek leültek a mesepárnára és Boldog Dóra megszólaltatta a kis csengettyűt és elmondta a „Kerekerdő…” kezdetű mondókát. Elolvastam „Bezzeg Andrea : A lusta király” című meséjét és utána beszélgettünk arról, hogy kinek mi a legkedvesebb sportja, mit szeret legszívesebben mozogni és melyik sportot próbálná ki legszívesebben. A gyerekek szívesen meséltek a mozgásról és tájékozottak voltak a sportágak terén is. A beszélgetést követően a munkafüzetben található feladatlapokat megbeszéltük és az asztaloknál tetszés szerint választhattak a kinyomtatott feladatlapok közül, amit kis segítségadással ügyesen elvégeztek és délután hazavihettek. Játszottunk „Tükörjátékot” és „Tűz, víz, repülő…” játékot, labdaadogató sorversenyt. Ezután leültünk a szőnyegre hogy beszélgettünk arról, hogy miképpen érzik magukat egy kiadós mozgásos játék után? A foglalkozás végén elmondták, hogy családjukban ki mit sportol, ki melyik mozgásformát szereti és kiderült, hogy a gyerekek sok-sok változatos mozgást ismernek és gyakorolnak: balett, tánc, úszás, korcsolyázás, kerékpározás, séta, futás, foci és küzdő sportok pl. taekwondoo, judo. Nagyon élvezetes volt minden kisgyermeknek a májusi „Testmozgás” témakör!
TESTI-LELKI EGÉSZSÉGÜNK
Májusi Boldogságóránk alkalmával – A testmozgás – osztályommal (8.b) két programot is megvalósítottunk:
1. Osztályfőnöki óra keretében a tanulók feladata az volt, hogy gyűjtsék össze a rendszeres testmozgás emberre gyakorolt pozitív hatásait. A tanulók által összegyűjtött „jelmondatokat” kinyomtattuk, belamináltuk és elhelyeztük osztálytermünk faliújságán, hogy minden nap figyelmeztessen bennünket milyen fontos testi-lelki egészségünk szempontjából a rendszeres testmozgás!
2. Örökös Ökoiskolaként az Európai Nemzeti Parkok Napja (05.24.) alkalmából 8.b osztályommal az Aggteleki Nemzeti Parkba, Aggtelekre illetve Jósvafőre látogattunk el. A program fő célja a testmozgás mellett – két gyalogtúrán is részt vettünk – az volt, hogy felhívjuk tanulóink figyelmét a nemzeti parkok és egyéb védett területek célkitűzéseire és jelentőségére. Aggteleken részt vettünk egy 60 perces barlangtúrán melynek során megcsodálhattuk a barlang egyedülálló cseppkő képződményeit, és megismertük a barlang történetét. Ezt követően Jósvafőn vettünk részt egy az Európai Nemzeti Parkok Napja alkalmából szervezett, regisztrációhoz kötött természetismereti foglalkozáson. Ennek keretében a tanulók rengeteg ismeretet szereztek az Aggteleki Nemzeti Parkról, megismerték annak növény-és állatvilágát, jellegzetes természeti formáit, majd egy kézműves foglalkozáson vettünk részt. A program zárásaként a Jósvafői tengerszemhez látogattunk el egy gyalogtúra keretében.
Osztálytermünket végre elhagyhattuk, a jó idő beköszöntével kinti mozgásos foglalkozást is tudtunk tartani, számos izgalmas játékkal. Kíváncsian vártam, hogy fognak reagálni a gyerekek, hiszen kamaszok, viszont ez az az osztály, aki mindig nagyon szeretett játszani: Még a járványhelyzetben külön megtartott farsangi foglalkozás játékos feladatait is nagyon élvezték kisebb korukban.
Egymástól néhány méterre két vonalat húztunk, az egyik mögött álltak sorba a tanulók. A két vonal közti rész volt a tenger, abban egy “cápa” úszott. A cápa mondott egy színt (pl.: kék), akkor mindenkinek át kell futnia a túloldalra. Akin a kiválasztott színből valamilyen ruhadarabot viselt, azt a cápa az adott körben nem foghatta el. A megfogott tanuló lett a következő játék cápája.
A második feladathoz, Rómeó és Júlia játék, két sálra is szükségünk volt.
Rómeó, hol vagy?-kérdezte az egyik gyerek, Júlia szerepében.
Itt vagyok!-felelete „Rómeó”.
A játék viccesnek ígérkezett, hiszen Júlia – összekötött lábbal, Rómeó bekötött szemmel igyekeztek egymáshoz.
A harmadik játékos mozgásos tevékenységhez a játékosok terpeszállásban, lábfejüket egymáshoz érintve, kört formáltak. Labdát gurítottak egymás felé úgy, hogy igyekeztek azt egyik társuk szétterpesztett lábai közt átgurítani. Ez ellen kézzel lehetett védekezni, lábak elmozdulása nélkül. Akinek a lába közt átgurult a labda, kiesett. A győztes, az utoljára maradó lett.
Csoportok kialakításával a gyerekek oszlopokba álltak, egymás vállát két kézzel fogva sárkányokká változtak. A csapat utolsó tagjának derekára egy sálat rögzítettünk. A nadrág aljába begyűrtük a sál végét. A sárkányok nem engedhették el egymás vállát, nem szakadhatnak szét. Cél a másik sárkány farkának a megszerzése volt. (A sárkány feje szerezheti meg a másik sárkány farkát a játékban.)
Szintén izgalmas játék volt, hogy hullahoppkarikákat húztak a gyerekek egy-egy műanyag bottal, így juthattak előre.
Medvét táncoltattunk, ami egy zsámolyon ült, kezében egy ugrókötél egyik vége. A kötél másik végét a medvetáncoltató tanuló tartotta. (Szabály: A medvetáncoltató és a medve a kötél végét nem ereszthetik el. A medve a zsámolyt nem hagyhatja el.) A többiek a medve körül álltak. Jelre a többi játékos futni kezdett a medve körül és piszkálni kezdték „Medve, medve, fogjál meg!” A medvetáncoltató a kötél végét fogva, próbálta a körben futók egyikét megfogni.
Pihenésképpen leültünk és egy történetet meséltem, amely a megküzdés témájához éppen úgy illeszkedne, mint a hónap gondolatához, hogy mennyit jelenthet a mozgás és az akaraterő az életünkben. „Volt egyszer egy tanuló, aki tűzvész áldozata volt az iskolájában; a baleset után mindenki feltételezte, hogy nem fog élni. Édesanyjának azt mondták, hogy biztosan meghal, mert a tűz az egész testét megemésztette. És ha életben marad, életének végéig megnyomorodik. A bátor fiú nem akart meghalni, és nem is akarta, hogy megnyomorítsák. Mindenki, különösen az orvosok, meglepetésére életben maradt, de sajnos deréktól lefelé nem volt motorikus: kicsi lába egyszerűen lógott, élet nem volt benne. Így engedték ki a kórházból. De a gyermek nagyon elhatározta a járást. Otthon, amikor nem volt ágyban, egy kerekesszékes fogoly volt. Egy nap kiugrott a székéből, és elkezdett kúszni a füvön, maga után húzva a lábát. Elérte a kőkerítést, felállt rajta, és lassan, lassan elkezdett kúszni a kerítés mellett, szilárd elhatározásában a járásra. Ezt mindennap tette, nagy önbizalommal, hogy segítség nélkül képes lesz járni. Vas kitartással és abszolút elszántsággal sikerült fejleszteni az állóképességet, aztán tétován járni, aztán egyedül járni és végül futni. Elkezdett iskolába járni, aztán futni iskolába és végül csak futni a futás öröméért. Később középiskolásként maratoni csapatot készített. 1934 februárjában a híres New York-i Madison Square Garden-ben ez a fiatalember, akiben senki sem számított arra, hogy élni fog, és senki sem gondolta volna, hogy soha többé nem megy, soha nem hagyta abba a futást, és megdöntötte a sebességrekordot. A neve Dr. Glenn Cunningham. A pozitív gondolkodás és az önbizalom erejének szimbóluma, Glenn Cunningham továbbra is sok ember számára inspirációs forrást jelent, és története kiváló bizonyítéka annak, hogy bármikor folytathatja, még akkor is, ha a sors nem kínálja meg.”
forrás: https://hu.koshachek.com/articles/10-sikertortenet-akkor-sikerult-amikor-az-elet.html
A foglalkozás végén összegeztük, milyen jótékony hatásai vannak a testmozgásnak mentális egészségünkre: javítja a koncentrációt, munkakedvünket, oldja szorongásainkat és jobban is fogunk aludni, ha rendszeresen és főleg örömmel végzünk fizikai tevékenységeket. Egyszóval a mozgás az egyik legnagyobb stresszoldó és boldogságfokozó eszköz, amely mindenki számára elérhető, kortól, társadalmi helyzettől és évszaktól függetlenül. Éljünk vele!
Székesfehérvári Kossuth lajos Általános Iskola
Testmozgás ábra.
A testmozgással kapcsolatos szavakból, kifejezésekből, fogalmakból, folyamatokból készítettek kerékpárt, rollert, kosárlabdát, lófejet és ping-pong ütőt.
Testmozgás – május
– Téma bevezetése, relaxáció: „Hintaszék”
– Gyerekdal: „Jól érzem magam boogie”
– Téma feldolgozása: „Egy, kettő, három..”- mondóka és mozgás összekapcsolása, Tükörjáték: mozgásformák mutogatása és kitalálása, Lufi a magasban- mozgásos/kooperációs játék,
– Téma lezárása: Munkafüzet 64. oldal: árnyékképek párosítása a cicákhoz
– Téma továbbadása: Sportnap az óvodában a szülők bevonásával
Reflexió: A mozgás a gyermekek lételeme, ezért a hálás téma nagyon lekötötte a kicsiket. Minden mozgással átszőtt játékban motiváltan vettek részt, és sugárzott rajtuk az öröm. A családi sportnap különös fénypontja volt a hónapnak. Boldogság volt számunkra látni, hogy kicsi-nagy, idős-fiatal együtt sportol!
A testmozgás fontosságára a mindennapos testnevelés óra is felhívja a figyelmet. Szerencsére a falunapokon is kipróbálhattunk különféle sportokat. Osztályom tanulói rendszeresen bicikliznek, kirándulnak, fociznak, így a közös túrákat, kirándulásokat is szeretik.
Jármi-Papos-Őr Általános Iskola
Május
Egészséges életmód
„Az élet olyan, mint a biciklizés. Ha meg akarod tartani az egyensúlyt, mozgásban kell maradnod.”
(Albert Einstein)
Válaszolj a kérdésekre!
Miért fontos a mentális (lelki: érzelmi – értelmi) egészség?
Mennyi testmozgásra van szükségünk?
Miért tesz boldogabbá a testmozgás?
A testmozgás lehet az összes boldogságfokozó technika közül a leghatékonyabb?
Mi jut eszedbe róla?
Ép testben ép lélek.
A mozgás életszükséglet.
A testedzés természetes mentális (lelki) örömforrás.
„Van egy csomó egészségőrült, aki csak természetes táplálékon él, de nem mozog, és borzalmasan néz ki. Aztán vannak mások, akik mennek, mint a golyó, de csupa szemetet esznek … A mozgás a király. a táplálkozás a királyné. Együtt övék a királyság.”
(Jack Lalanne)
Milyen előnnyel jár a rendszeres testmozgás?
Mindennapos testmozgás edzésterv
Válaszolj a kérdésekre!
Egészségesen élek?
0 = soha 1 = esetenként 2 = gyakran 3 =rendszeresen
Ssz. Megállapítások Pontszám
1. Sok édességet eszem.
2. Van súlyfeleslegem.
3. Elalvás előtt esténként tévét nézek.
4. Naponta egy óránál többet „gépezem”.
5. Későn fekszem le.
6. Éjjelente felébredek.
7. Hétvégén délig alszom.
8. Gyorsétteremben eszem.
9. Szeretem a szénsavas üdítőket.
10. Keveset mozgok.
A boldogságóra 9. lépcsőfoka: a Testmozgás örömei: egészséges életmód
A boldogság örömteljes pillanatai ott vannak minden egyes mozzanatainkban, mely felüdülést és felszabadultságot nyújt mindannyiunknak. Egész évben kedves, mozgással kísért rövid mondókákkal kezdtük a reggelt, mely vidámabbá tette hangulatukat, az egész napunkat.
A hetet a „Mozogjatok együtt” (egy-kettő-három-négy, nézd a kezem égig ér…) kezdetű mondókával kezdtük és mindennap mondogattuk, közben végrehajtottuk a hozzá kapcsolódó mozdulatokat. A „Lusta király” című mesével folytattam a témát, közben beszélgettünk arról, milyen egészséges a mozgás, valamint az erőnlétre és a test edzettségére hívtam fel a gyerekek figyelmét beleszőve az egészséges, vitamindús étkezés fontosságát. A következő napokban szinte mindennap egy-egy mozgásos, ügyességi feladatot kerestünk (feladvány egy papíron) a csoportban, melyet el is játszottunk a gyerekek örömére. A ballagásra készülve néptáncos lépéseket tanultunk a gyerekekkel, ezzel is a mozgáskészségüket, ritmikus mozgásuk formálását segítettük elő.
A hét fénypontja az óvodánk egyik sajátos programja volt, melyet minden évben már hagyományként rendezünk meg a ballagó gyerekeknek: Pizsama-Party. Izgatottan várták szülők és gyerekek egyaránt. Szórakoztató versengések, ügyességi- és gondolkodtató játékos feladatok fogadták az óvodánkba visszaérkező nagyokat. Nagy titok övezi a benne lévő tartalmi elemeket, de egyet-egyet elárulhatok: a béka lábnyomok keresése zseblámpával a legizgalmasabb mókának bizonyult, a párna-csata a legkacagtatóbb mozgásfeladat volt az egész esténk alatt, melyet egy bent alvással (óvodában) zártunk le. Vidám órákat és perceket töltöttünk el együtt. Másnap reggel a gyerekek boldogan mesélték szüleiknek az előző estét. Örömmel megismételték volna az eseményt.