Boldogságóra Program

Az Apró örömök élvezete témakörnél fő célom mindig az, hogy az óvodásaim észrevegyék a mindennapok boldog perceit. Az a típusú ember vagyok, aki igyekszik értékelni ezeket a csodákat.

A beszélgetőkört relaxációs gyakorlattal és zenehallgatással kezdtük, majd meséltem a gyerekeknek arról, engem mi tesz boldoggá: a családom, a cicám, a barátaim, a természet, az állatok, a „munkám” és a hobbim. Örülök, ha szeretteimmel lehetek, örülök az egészségüknek, örülök a boldogságuknak. Ezután az óvodásaim meghallgatták Bezzeg Andrea újabb történetét és a munkafüzet feladatai közül is válogattunk.

Véget ért a tél, márciusban minden felpezsdült. Megérkezett a jó idő, a virágok kibontották szirmaikat, a fák elkezdték növeszteni lomkoronájukat. A tavasz ünnepekben is bővelkedett. A következő néhány eseményen keresztül szeretném bemutatni, milyen apró örömöket éltünk meg az elmúlt időszakban.

Először a kislányokat köszöntötték a fiúk Nőnap alkalmából. Ezen a napon mindenben a kedvükben jártak. A lányok csodás frizurát, masszírozást és finom csokoládét kaptak a kisfiúktól. Hangsúlyoztam, hogy nem kell drága ajándék annak, akinek örömet szeretnénk okozni. A fiúk kedveskedéseit is ugyanolyan szeretettel fogadták a kislányok, mintha egy csecsebecse ajándékot kaptak volna tőlük.

Ezután egy kicsit nehezebb téma következett: 1848-49-es forradalom és szabadságharc ünnepe. Új fogalmakkal, érzésekkel ismerkedtünk (hazaszeretet, honvágy) és új ismereteket szereztünk. Egy alkalommal meghallgattuk a Himnuszt. Úgy éreztem, hogy az óvodásaim többségét megérintette ez a mű. Érezték, milyen fontos értékeket hordoz magában. Én természetesen könnyes szemmel néztem végig a gyerekeken, megható pillanat volt számomra.

A Víz világnapján a Rüdiger tónál jártunk, felfedeztük a környék élővilágát: láttunk totyogó kacsákat, fészkelő galambokat, fickándozó halakat, doromboló cicákat, vágtató lovat, csodálatos virágokat, nyüzsgő bogarakat. A témához kapcsolódó mesét hallgattunk, beszélgettünk a víz fontosságáról, védelméről. Kisfilmet néztünk a víz körforgásáról és egy mutatós dekorációt készítettünk a csoportszobába. Igazán tartalmas és kalandos napunk volt, a kis lábak ügyesen bírták a kilométereket. „Apró örömként” könyveltem el, hogy az egyik kisfiút (aki korábban még soha nem sétált velünk) először sikerült elvinni magunkkal erre a kis kirándulásra. Fontosnak tartottam, hogy felhívjam a gyerekek figyelmét arra, hogy kötelességünk megóvni környezetünket, az állatokat, a növényeket és a vizet.

A húsvéti ünnepkörre is izgatottan készülődtünk. Sok verset tanultunk, csodás alkotásokat készítettünk. Nagy öröm volt számomra, hogy megszervezhettem a IV. Családi tojáskereső túrát. Véleményem szerint, nagyon fontos, hogy a családok minőségi időt töltsenek egymással. Úgy gondolom, a szülők többségének van igénye az ilyen programokra. Büszke vagyok arra, hogy szinte mindenki eljött a kirándulásra és minden évben érdeklődve várják a rendezvényt.

Ezen kívül biciklitúráztunk, homokoztunk, fakockákból építkeztünk, könyveket nézegettünk, rajzpályázatra készültünk, sokat sétáltunk, gyönyörködtünk az ősszel elültetett tulipánjainkban…. Csupa-csupa olyan dolgot tettünk, melyek napjaink minden percében örömet okoztak. Elmondtam a gyerekeknek, hogy mindezért legyenek nagyon hálásak.

A fent említett témaköröknél mindig a játékosság elvét vettem figyelembe, így szerettem volna megértetni ovisaimmal, hogy néhány apró dolog is elég ahhoz, hogy apró örömeink legyenek a mindennapokban!

Képek