Boldogságóra Program

A foglalkozást szóalkotással indítottam, miután elfoglaltuk a helyünket a szőnyegen. Három szó (család, társ, barát) betűi kerültek fel a táblára összekeverve. Miután kitalálták a gyerekek a szavakat, beszélgetéssel folytattuk. Több kérdéssel irányítottam a témát:
– Miért fontosak ezek a fogalmak?
– Miben tudnak segíteni nekünk?
– Miért jó, ha vannak?
– Ki lehet a társ?
Mély érzések, gondolatok fogalmazódtak meg a gyerekekben. A legtöbben a szeretetet emelték ki, aztán azt, hogyan segítik a szüleiket, amikor fáradtak, hogyan tudják visszaadni azt a törődést, amit a szüleiktől kaptak. Társként a kutyus, a cica is előkerült.
Beszélgettünk arról, hogy lehetnek-e viták ezekben a kapcsolatokban, és mit lehet tenni akkor, ha megbántunk barátot, családtagot.
Ezután azt kértem tőlük, válasszanak maguk mellé párokat, társakat, akikkel jól érzik magukat. Senki nem maradt egyedül! Megoldották együtt a munkafüzet rejtvényét, és boldogan mondták a megoldást (mindenre!): SZERETLEK!
Kértem, hogy készítsenek egy olyan varázsgépet, amellyel a barátság „megjavítható”. Óriási ötletek születtek:
– rakéta, amely szívekkel adja a tüzet, és a másikra irányítva átvarázsolja a haragot
– gép, amelybe a fekete szívet bedobjuk, és pirossá változtatja
– pókháló, mely összefonja a barátokat
– készült olyan rajz is, ahol két kislány saját magát rajzolta le, majd lapot cserélve a másikéra is átrajzolták magukat..
A foglalkozást a hónap dalával, tánccal és egy nagy öleléssel zártuk.

Képek