Boldogságóra Program

A múlt hónapban megtanultuk, hogy cselekedeteinknek következményei vannak. A cselekedeteink is egyfajta kisebb célok, hiszen többnyire tudatosan hajtjuk őket végre. Ezen cselekedetek által egy nagyobb célt szeretnénk elérni, akkor azon leszünk, hogy mindenképpen végrehajtsuk. De addig is van egy út, amin el kell indulni, azon végig kell menni. Ezt meg kellett tanulnunk.
A foglalkozásokat relaxációval kezdtük, hogy rá tudjunk hangolódni a témára. Az éppen aktuális varázspelyhek elkészítésével indítottunk, hogy az óvodások eszével bírva, varázslunk magunknak egy olyan dolgot, amire nagyon vágyunk. Ahogy készítettük a pelyheket, mindenki kigondolt egy vágyat, egy kívánságot. Természetesen a vágyak, kívánságok kigondolását előző foglalkozások alkalmával is már emlegettük, vagyis mi az a vágy, mit kell arról tudni, gondolni. Tehát, ahogy készültek a hópelyhek, mindenkinek gondolkodott. Amikor elkészültek, leültünk a szőnyegre, és egy oda illő mesélés keretében elmondhatták álmaikat, vágyaikat, céljaikat. Tágra nyílt szemekkel hallgatták egymást a gyerekek. Olyan célok hangzottak el, mint például: Ha hazamegyek, nem fogok rosszalkodni, hogy anya elengedjen játszani a szomszéd kisfiúval., Ha együtt elpakolunk, akkor hamarabb mehetünk ki az udvarra. ….
A gyerekek képesek voltak felfogni, hogy a cél egy olyan dolog, amiért valamit tenni kell.
A mozgásos foglalkozások alkalmával célbadobó versenyt is rendeztünk, ami nagyot lendített a dolgon, amikor többször is beletaláltak a célba, aminek nagyon örültek. Erre azt mondtam nekik, hogy az életben is ilyen kitartónak kell lenniük, és sikerülni fog a céljaik elérése.
A hónap során többször is tartottam ilyen foglalkozást a gyerekeknek, hogy céljaik eléréséhez kitartásuk erősödjék.

Képek