Újbudai Petőfisek munkái

Február – Megküzdési stratégiák
Mindenki lerajzolt egy emberalakot – magát – amibe beleírta, hogy milyen rossz érzései szoktak lenni, azok hogy nyilvánul meg, hogy érzi magát közben és hogy mit tud tenni, hogy elmúljanak.

A leggyakrabb megállapítások az alábbiak voltak:
Érzés
szomorúság
feszültség
félelem
harag
sok a házi

Tünet
fáj a gyomrom
izzad a tenyerem
remeg a lábam
lázas leszek
fáj a fejem
fázom
gyorsan ver a szívem
hányinger
kiszárad a szám
elpirul az arcom

Megküzdési technika
beleüvöltök a párnámba
megölelem anyát
ökölbe szorítom a tenyerem
sokat lélegzek
futok
mélyeket lélegzek
sírok
kiengedem a gőzt
megölelem a házi állatomat
beszélek magammal
among us-ozom
olvasok
megbeszélem a barátaimmal
10-ig számolok
iszok
pihenek
egyedül maradok
megölelem a takaróm
simogatom a pocakom

A témáról való beszélgetés és a rajzok elkészítése sok mindent felszínre hozott, amire aztán a pedagógus jobban tudott figyelni. Bevezettünk egy a szorongás oldására alkalmas módszert is két gyermek esetében (természetesen a szülőkkel egyeztetve). Kaptak egy csengőgombot, amit maguknál tarthattak óra alatt és ha szükségét érezték, megnyomták. A csengő a tanári asztalon szólalt meg, jelezve, hogy a tanuló segítségre szorul. Az egyik ilyenkor ivott a kulacsából, a másik pedig kiment a mosdóba. Így nem kellett magyarázkodnia, engedélyt kérnie ezekre a cselekvésekre, a pedagógus tudta, hogy mi történik, de nem kellett a többiek előtt felvállalni, ha nem akarta az adott diák. Mindkét esetben kiderült, hogy ez a megbeszélt protokoll olyan biztonságot ad a tanulónak, hogy nincs is szükség a használatára. Ez nyilván annak köszönhető, hogy ezt a témát nyíltan megbeszélhette a tanítókkal és általa elfogadható megoldás született rá.

Képek