Történet – A tizedik próbatétel
- Csoport neve: RAFAI5b
A boldogság megtalálása (2. rész)
Majd átadott egy naplóféleséget .
– Ez az édesanyámé volt, ő egyszer megálmodta, milyen feleségem lesz.
Átvettem tőle, kinyitottam, ez volt az első oldalán:
Napló részlet:
Haja selymes, magassága átlagos, arca gyönyörű,orra és füle kicsi. Teste vékony, hajlékony.
Rendben felséges királyom, megpróbálom. Aztán elindultunk egy rétre, ahol a fűszálak is olyan vastagok voltak, hogy hárman alig értük körbe. Egyszer csak beértünk az erdőbe. Na, de ott milyen fák voltak! Azokat tízen se értük volna körbe. És egyszer csak megláttam egy elég kis satnya fát, de pont olyan formája volt, mint egy női test.
– Ezt akarom! –kiáltottam fel.
– Micsoda-a-a? Ezt, ennél csúnyább fát még életemben nem láttam.
– Épp ezért lesz jó.
Majd kivágták. Másnap neki is álltam a munkának. Nagyon kemény fa volt, majdnem minden második ütés után élezni kellett a pengét. Harmadnapra végre készen lettem a munkával, de nem éledt fel, csak állt és bámult.
– Tudom, mi a baja! – szólalt meg Péter, mert így hívták a faszobrot.
– Na, mi? – kérdeztem kíváncsian.
– Az, hogy még túl fiatal, aki faragja. Elmagyarázta, hogy mit kell tennem, azért, hogy feléledjen. El kell mennem az Aranyszőlő- hegyhez, majd hoznom kell az öregítő borból, aztán az ezüstbarackfa ültetvényhez, ott pedig a fiatalító lekvárból. Pár óra alatt készen is lettem, de azért ne menjünk bele a részletekbe, mert hú.
A varázslat megtette a hatását, faragványom életre kelt. A király olyan boldog volt, hogy akkora lakodalmat csapott, hogy még Kurkulákumból is idesereglettek.
Erdős András
Ráckevei Árpád Fejedelem Általános Iskola 5. b
Képek