Történet

Ejtőernyőzés

Kiskoromban azt álmodtam, hogy egy katonai repülőgép ajtajából kinézek, és csak a felhőket látom. Álmodoztam arról, hogy egyszer kiugorhatok ejtőernyővel és átérezhetem azt a felemelő érzést, amit a zuhanás és a szabadon szárnyalás, lebegés érzése okoz.
Felnőttem és megvalósítottam a gyerekkori álmomat, amiben a testvérem segített. Kimentünk a reptérre és felszálltunk egy helikopterre. Dominik így szólt a magasban:
– Biztos vagy benne, hogy ki akarsz ugrani?
Én határozottan válaszoltam:
– Igen, igen!
Dominik:
– Rendben, készülj! Ejtőernyő föl!
Én:
– Igen, ugorhatunk!
Sokat gyakoroltunk légzéstechnikát, mozdulatokat, stb. mire eljutottunk, hogy megvalósíthassam az álmomat. És itt vagyok végre!
Kiálltunk a repülőgép ajtajába, én belekapaszkodtam a bátyámba, majd leugrottunk. Csak zuhantunk, zuhantunk. Majd kinyílt az ernyő, és csodálatos érzés volt, ahogy szálltunk minden felett. Szabadnak és elégedettnek éreztem magam. Majd földet értünk. Megköszöntem a bátyámnak, hogy segített elérni ezt a célomat is.
Így történt – a képzeletemben!

Lunka Szabolcs