Történet

A cipős doboz rejtélye
Én egy fiúsított lány vagyok. Karatézok, quadozok, traktort vezetek. Apával és a bátyámmal élek. Anya leukémiában halt meg.
2013. december 24. az egyik legjobb karácsonyom volt. Nem mintha a többi nem lett volna jó.
Akkor már nagyon vágytam egy telefonra. Azt súgta a szívem meg az eszem, hogy apa megveszi karácsonyra, hiszen elég gyakran célozgattam rá, mi is az én nagy álmom.
Szenteste a karácsonyfa alatt egy cipős dobozt találtam. Ez volt az első csalódás. Lassan bontogattam. Jött a második kellemetlen meglepetés: a dobozban nem cipőt, hanem fodros lányos ruhát találtam. Valami nincs rendben! Feltámadt bennem egy magyar Miss Marple. Miért csomagol be valaki egy ruhát egy cipős dobozba? Visszaraktam rá a tetőt, elkezdtem gondolkodni. Töprengtem: „Biztos vett nekem valami érdekeset, miért akarna szenteste elszomorítani”! Lehiggadtam, kinyitottam újból a dobozt, s nyomozói alapossággal, tüzetesen fürkésztem a belsejét. A jobb alsó sarokban a ruha alól kikandikált egy fehér csücsök. Ez valaminek a sarka! Elkezdtem úgy kidobálni a gúnyáimat a dobozból, mint egy vadállat. Biz ám, ott lapult a telefon! Apa megviccelt. Nevettünk a tréfáján, s nagyon-nagyon örültem a hőn óhajtott telefonnak.
Mindenkiben ott a jó. Az én apukám pedig a csúcs, a pöpec, az oltári frankó.