történet

Marcipán, a hörcsögöm

Három éve kaptam egy kis hörcsögöt. Nagyon szerettem vele játszani a szobámban.
Mindig kiengedtem a ketrecből, hogy szabadon szaladgáljon. Anya ilyenkor soha nem jött be a szobámba, mert nem szerette Marcipánt. Egyik reggel, amikor felkeltem, arra lettem figyelmes, hogy Marcipánnak hűlt helye volt. Próbáltam mindenhol keresni, de sehol sem találtam. Szóltam anyáéknak, hogy Marcipán meglépett. Anyának füstölt a feje, hogy a hörcsög össze fog rágni mindent, mire hazajövünk. Négy napra utaztunk el Parádsasvárra. Több helyre kiszórtunk ennivalót, hogy Marcipán azt rágcsálja.
Mikor hazaértünk, Marcipánt még mindig nem találtuk sehol. Bementünk a nappaliba s motoszkálásra lettünk figyelmesek. Marcipán volt, a padlóvázában! Nem tudott belőle kimászni. Rögtön kiszabadítottuk, megsimogattuk. Felvittem a szobámba.
– Legközelebb jobban odafigyelek – ígértem meg anyának.
Anya bólintott. Észrevettem, hogy könnyezik. Ebből megértettem, mégiscsak szereti Marcipánt.