Boldogságóra Program

November hónap témája a társas kapcsolatok ápolása volt. Többféleképpen dolgoztuk fel a gyerekekkel ezt a témakört, mely több alkalmat igényelt. Az első alkalommal beszélgettünk arról, hogy hogyan működünk, milyen szerepet töltünk be különböző közösségekben. Családban, osztályban, tánc közösségben, focicsapatban, szakkörön stb. A különböző közösségekben való viselkedésről, beilleszkedésről, új környezet, új baráti kapcsolatok kialakításáról, illetve még önmagunk feltétel nélküli elfogadásáról is szó esett. Abban egyet értettek, hogy legfontosabb önmagunk elfogadása, hiszen így társaink felé is sokkal nyitottabbak, elfogadóbbak leszünk.
A Szívhez szóló történetek című -gyógyító mesékből- olvastam fel nekik. A mesék után mindig ők fogalmazták meg a mese célját és a tanulságot, illusztrációkat is készítettek. Egy másik foglalkozás alkalmával nyakláncot, karkötőt fűztek. Párhuzamot vontunk abban, hogy milyen fontos, hogy a gyöngyszemek szépen illeszkedjenek és kövessék egymást, ahogy ők, az osztályközösségben is, hiszen ha az egyik gyöngy nem illik a sorba és húzza a többit, a nyaklánc elszakadhat, nem működik tovább egységként. Az osztályban pedig, ha valaki nem fogadja el a szabályokat, nem alkalmazkodik a többiekhez, nem figyel oda a másikra, hamar felboríthatja a rendet, ezzel a köztük lévő társas kapcsolatot rombolva. Egy bekuckózós délután alkalmával párokba rendeződtek és közösen rajzoltak. Szükség volt rá, hogy az elején pontosítsák a részleteket, kiosztották egymás között a feladatokat, kinek mi lesz a dolga, milyen eszközökkel, milyen technikával dolgoznak és a saját munkájukon kívül, a társukra is figyelniük kellett közben. Megint egy másik délutánon csapatokba rendeződtek és társasjátékoztak. Úgy játszottuk, hogy megadott idő elteltével megkevertük a csapatok tagjait, így új társaságok verbuválódtak össze, a végére mindenki játszott mindenkivel és minden társaságban figyelni kellett a csapat tagjaira, az ott lefektetett játékszabályokra is. A legutolsó alkalommal pedig már a karácsonyra hangolódva, közösen kezdtek el festeni egy mézeskalács várost. Kaptak egy barna karton papírt és fehér temperát. Közösen terveztek, rajzoltak, ötleteltek, majd festettek és alkottak. Mindenki beletette a maga ötletét, teret adtak egymásnak és segítették egymás munkáját. Az elmélyült munka közben meghallgattuk az ajánlott dalokat és boldogan zártuk le ezt a témakört.

Képek