Boldogságóra Program

Társas kapcsolatok hónapja

Amennyire sokrétű jelentéstartalommal bír a társas kapcsolatok szókapcsolat, annyira színesen, sokféleképpen lehetett megtölteni értékes tartalommal a boldogságórákat.
Szépen haladtunk lépésről-lépésre. Először is megbeszéltük, hogy micsoda szociális háló vesz minket körül. Örömmel fedeztük fel, hogy nagyon sokféle és különböző minőségű társas kapcsolatai vannak már egy 10-14 éves gyereknek is. Beszéltünk a különböző helyzetekben való viselkedés fontosságáról, a tisztelet „mindenhatóságáról”.
A következő alkalommal a barátságot helyeztük az óra fókuszába. Nagyon jól használható volt a kézikönyvben található görög tanmese a barátságról. Nagyon örültem neki, hiszen a 10-14 évesek között a barátok, a baráti kapcsolatok bizony sokszor megelőzik a családot. A tanmese segítségével beszéltünk a pletykáról, a furkálódásról és annak kezeléséről is. Ezzel párhuzamosan mindenki elkészítette a barátságötösét.
Elkészítettük novemberben a közös táblánkat, melyekhez a gyerekek gyűjtöttek képeket a társas kapcsolatok megjelenési színtereiről. A beszélgetésünkkel megalapoztuk, majd a tankönyv utasításai szerint elkészítettük a „mi házunkat” is. Így ismét beszéltünk a tisztelet, a bizalom, a szeretet és a megértés szerepéről.
Félve kezdtem bele a bizalomjátékokba, de órán hihetetlen csoda történt. Nem gondoltam volna, hogy a 4-8. osztályos 24 fős csoportom már közösséggé érett. Aggódva magyaráztam az egyes csoportoknak, hogy a kör közepén álló gyerek hogy dőljön hátra és bízzon a társaiban. Hiszen olyan ő ott, mint a saját élete szimbóluma. Néha kileng, de mindig van egy kéz, aki segíti, támogatja vagy megmutatja a helyes irányt. Imádták és merték játszani, sőt az első alkalommal volt olyan kislány, aki a hullámzás ritmikus érzését is átélte. Természetesen csak az állta kör közepén, aki akart.
Az elmúlt tanévben is tartottunk a gyerekeknek lélekmelengető teadélutánt, amikor is a tea a testet, a beszélgetés pedig a lelkünket melegítette fel. Ebben a hónapban is tartottunk ilyen összejövetelt a témába „vágva”.
Hosszú beszámolóm végén szeretném bemutatni a kedvenc képem, az utoljára feltöltött fotóm. Ez tükrözi számomra a legjobban a barátság órák fontosságát. Ritka az, hogy a napköziben a tanulás után és úgy általában egy 10 éves gyerek szó szerint beszélgessen egy 14 évessel. Diákjaim imádják a pozitív gyerek vagyok kártyát és tanulás után önállóan is használják. Ezt a pillanatot, az odafigyelést, egymás és magunk megismerését mutatja a fotó.

Képek