„Szívspirál”

- Csoport neve: Levendula 1234
- Lesence Völgye Általános Iskola
- Kategória: Alsósok
- Téma: Fenntartható boldogság
- (68 megtekintés)
A hónap során elvégzett feladatok:
Június a fenntartható boldogság hónapja. Ilyenkor kicsit visszatekintünk a tanév eseményeire és megpróbáljuk felidézni a velünk történt legkedvesebb, legjobb élményeinket. Ezek a pozitív emlékek segítenek nekünk abban, hogy boldogságérzetünket optimális szinten tudjuk tartani. A „Kíváncsiság gömb” című gyakorlat nagyon jó játéknak bizonyult, hiszen segítségével mindenki mesélhetett egy kedves élményéről, amivel kapcsolatban a többiek további kérdéseket tehettek fel. Mindig az volt a kérdező, akihez gurítottuk a „gömböt”=labdát. A legtöbb egymáshoz intézett kérdést az osztálykiránduláshoz kapcsolták a gyerekek, hiszen az volt a legutóbbi közös eseményünk (Badacsonyörs, Folly Arborétum). Ezután a Környezetvédelmi világnaphoz (június 5.) kapcsolódva „A Föld szemüvegén át” című játékkal folytattuk a beszélgetést. Én, mint felnőtt voltam a Föld, én irányítottam a gyerekek gondolatait a segédanyagokban közölt példamondatok felolvasásával, amivel kapcsolatban mindenki elmondhatta a véleményét, vagy ami arról eszébe jutott. A játék célja, hogy a gyerekek belehelyezkedhessenek a Föld szemszögébe, lássák a gondokat, bajokat, ezáltal megtapasztalhatják az együttérzést és felfedezhetik saját szerepüket a környezetük, jövőjük építésében.
A kézművesség világnapja (június 10.) alkalmából WC-papír gurigákat hasznosítottunk újra. Mindenki 4 szeletet vágott a hengerből, ezeket hajtogattuk meg szívecske formájúra, amiket aztán temperával kifestettünk, kidíszítettünk. A szívecskéket aztán száradás után egymás mellé rakosgattuk, így alakítottunk ki egy „szívspirált”, ami azt mutatta meg nekünk, hogy a kis dolgok, ha összeadódnak, egy nagyobb, nemesebb dolgot fognak eredményezni és boldoggá tesznek minket.
Az afrikai gyermekek világnapjához kapcsolódóan (június 16.) elolvastuk az „UBUNTU” című mesét, ami a tartós boldogság kulcsát adta a kezünkbe. A történet kapcsán a gyerekek ráébredtek arra, hogy a versengés, az irigység helyett sokkal jobb, ha együttműködünk és igazságosan elosztunk egymás között mindent. Az afrikai törzs gyerekei is ezt tették, hiszen nem kezdtek el versengeni a cukorkákért, amit a tudós adott nekik, hanem szépen kézen fogták egymást, együtt odasétáltak a cukroskosárkához, körbe ülték azt és teljes nyugalomban megosztoztak az édességen. Senki nem kapott se többet, se kevesebbet. Megtudtuk, hogy az UBUNTU azt jelenti: „Az ember csak mások által válik emberré.”. Egy kisfiú azt nyilatkozta a mesében, hogy nem tud úgy boldog lenni, ha a társai szomorúak. A valódi boldogság tehát nem mások ellenében, hanem együtt, egymásért születik meg. Hogy ezt soha el ne feledjük, az afrikai gyerekekről készített vidám képet kiszíneztük és feltettük a faliújságra.
A „S.T.O.P.” gyakorlat segítségével feszültség és stresszoldást tanultunk, hiszen a nyugalom, a jelen pillanat megélése fontos a lelki és érzelmi jóllétünk eléréséhez. Ezáltal lehetőségünk nyílik arra, hogy észrevegyük és szabályozzuk a kezdődő negatív érzelmeinket, gondolatainkat, mielőtt azok elhatalmasodnának rajtunk. A 4 lépésből álló listát mindenki kézhez kapta fénymásolt lapon, a lényege pedig a következő: 1. STOP – Bármit is csinálunk, tudjunk megállni, lecsendesedni! 2. TUDATOS LÉGZÉS – Lélegezzünk 3-szor egymás után mélyen, figyeljünk a légzésünkre! 3. ODAFIGYELÉS – Tudatosan figyeljünk a testi érzeteinkre, gondolatainkra! 4. POZITÍV FÓKUSZ – Gondoljunk 3 olyan dologra, amiért hálásak tudunk lenni! Ezek után folytathatunk mindent, ahol abbahagytuk, remélhetőleg lehiggadva, megnyugodva.
Nagyon jó önbizalomépítő játéknak bizonyult az „Önbizalom hátizsák”, aminek kapcsán minden tanuló kapott egy A/4-es lapot, amit feltűztem a pólója hátuljára. Ezután mentek a dolgukra, sétálgattak az udvaron, a folyosón, és egymás hátára írogattak pozitív dolgokat, jó tulajdonságokat, megerősítéseket, amiket aztán szívesen olvasgattak a séta végén. Alig várták, hogy megnézhessék az üzeneteket, nagyon élvezték a játékot.
A „botemelős” feladat a közösségformálást segítette, hiszen megmutatta a gyerekeknek, hogy egymással szemben állva csak úgy tudják felemelni a botot, közös erővel, csak a mutatóujjukat használva, ha figyelnek egymásra és rendkívül körültekintően, óvatosan cselekednek. A gyakorlat többszöri próbálkozás után ugyan, de meglepően gyorsan és ügyesen sikerült, nagy élményt jelentett a gyerekek számára.
……..… és, hogy a nyári szünetben se maradjon senki jó tanácsok nélkül, ha szüksége lenne rá, a segédletekben található „Nyári boldogságfokozó gyakorlatok” című táblázatot felhelyeztem a szekrényünk ajtajára, hogy a tanév maradék napjaiban mindenki kedvére „mazsolázhasson”, jegyzetelgessen belőle. Találtam még további képes útmutatót is erre vonatkozólag, ami heti és napi bontásban tartalmazott ötleteket a szabadidő hasznos és tartalmas eltöltésére vonatkozóan. Ezzel az útravalóval zártuk le a boldogságórákat ebben a tanévben. Remélem, minden gyermek maradandó emlékekkel, szép élményekkel gazdagodva kezdheti meg június 21-től megérdemelt nyári pihenését!





