Boldogságóra Program

2024. május
Mozgás hónapja
Hétfői napon virágkaput készítettünk a gyerekekkel, amit kitettünk a folyosóra, hogy más csoportok is használhassák. A Dadus nénink Boldogság kapunak nevezte el. Amikor leültünk a szőnyegre, elővettük Dórit, aki rávezette a gyerekeket, hogy mit fogunk ebben a Boldogság hétben csinálni. Elmondtam a gyerekeknek a heti tervezett programokat, és hogy mit kell majd csinálniuk. Nagyon örültek neki, hiszen mozgalmas hetünk lesz. A búcsúztatóra gyakoroltunk dalokat, verseket válogattunk. Természetesen táncoltunk zenére, most a Gyermek volt minden óriás… (Judit és a Zenemanók) dalra táncoltunk. Dóri mozgását kellett utánozni, és gyümölcsevés után a közeli játszótérre mentünk.
Kedden a Pinto Ranch-re mentünk, ami egy magán kézen levő parti pajta. Ahhoz, hogy oda menjünk, 1,8 kilométert kellett emelkedőn felfelé megtennünk. Mirtillt kiskocsival húztuk, mert megsérült a térde, és nyújtott lábbal tud csak sétálni. Állatokat etettünk, törpe lovakat, bocit, szamarat, alpakkákat, köztük egy egyhetest is, nyuszikat, kengurut. Voltak papagájok, mókus, tyúkok, kakas, bárányok, kerti tó tele koi ponttyal, arany hallal. Az etetés után almát ettek, ittak, és sorversenyeztek. Fociztak, táncoltak, kincset kerestek. Nagyon dekoratív, szép környezetben voltunk, minden tökéletesen kiépítve egy nyugalom szigetéhez. Biztos, hogy nem utoljára voltunk itt.
Szerdán a nagycsoportos gyerekek töltögették a ballagó kiskönyvüket, és teljesen maguktól lerajzolták Boldog Dórit, sőt a boldogság lépcsőt, és a Boldogság kastélyt is. Gyakoroltunk kicsit a búcsúztatóra, de előtte mindenkinek húzni kellett a pozitív gondolatok kártyákból, amit fel is olvastam nekik. Raktam az asztalra rengeteg állatokat ábrázoló képet (Mi lennék, ha állat lennék? kártyacsomag) mindenki húzott magának egyet, megmutatta társainak, és el kellet mondani, miért azt választotta. Mirtill azért választotta a pávát, mert az apukája kedvence. Szeretem a balagó versek tanulásánál, hogy ők is érzik, búcsúzunk! Néha sírva fakadok, Ők nagyon figyelnek, és mindig megígérik, hogy majd sokszor meglátogatnak, illetve az is felmerült ötletnek, hogy magukkal visznek. Az aulában a kiscsoportosok műsorát néztük meg, akik nagyon ügyesek voltak, azután udvarra mentünk. Az udvarunkat a Búzavirág csoport évzárója miatt ki kellett ürítenünk, mindenki lelkesen dolgozott.
A csütörtöki napra azt találtam ki, hogy ma nem alszunk délben, mert egész napos kirándulásra megyünk. Ezért az önkormányzattól elkértem (egy anyuka segítségével) a csömöri Természetismereti parkban levő épület kulcsát, hogy ha esetleg eső lesz, akkor tudjunk hova bebújni, és legyen egy hely, ahova bepakolunk, ha megyünk a közeli Bulgár kertbe a játszótérre. Szóval reggeli, és fogorvosi vizsgálat után, kb. negyed tízkor a kis hátizsákjukkal útra keltünk, elsétáltunk az ÖKO parkba, ahol a fűbe lepokrócoztunk, evés, ivás, pihenés. Utána felfedeztük a szép, patak part köré épült természetet bemutató táblákat, fából készült utat, hidat, kis gémes kutat, amit ki is próbáltunk. A park felfedezése után ebéd (hideg élelmet kértünk az étkeztetőtől), és útra keltünk a játszótérre. Mirtillt a fájós lába miatt kiskocsiba húztuk. Nagyon modern, csupa izgalmas játékkal játszhattak, a patak vizét „megfogtuk”, mert olyan híd van rajta, amin beért a kezük. Kipróbáltuk a szakadékra való fel, és lefutást. Szegény Lili a másodiknál gurult egy picit a végén, de nem történt baj. Visszamentünk a parkba, és jött a meglepi, pizza. Pizza evés után a patak melleti dombot, és erdőt másztuk meg, illetve lovardát, és egyik csoporttársuk házát néztük meg, aki épp beteg volt, így csak messziről kiabáltunk, és integettünk, hogy ”Szia Domi!!” Három óra után pedig szállingóztak értük a szülők, egészen fél ötig. Nagyon jó nap volt!
Péntekre megérkezett az eső, így benn voltunk, egy kis készülődés a búcsúztatóra, utána zenét ígértem. Kapcsolnám be a telefonról a zenét bluetoosos magnóra, és pont akkor láttam, hogy kaptam emailt a Boldogságóra csapattól, Évitől. Fel is olvastam nekik, és megköszöntem, hogy ezt azért kaptam, mert ilyen ügyesek, és szeretik a Boldogságórákat. Pont ott volt a Dadusom is, Neki is megköszöntem, hogy mellettem áll, mikor kitalálok valami ’őrültséget’. A gyerekek cukin átöleltek, és kezdődött a tánc. Bella: Jobb Veled a Világ! zenéjére. Körjátékoztunk, énekeltünk, és szoborjátékoztunk. Délután a hagyományos Óvodai Sport nap kövelkezett, amit az eső miatt az óvodában benn tartottunk meg. Ez is jól sikerült.

Képek