Boldogságóra Program

Szeptember
Hála gyakorlása

Szeptemberi boldogságóra témánk a Hála gyakorlása volt. A boldogságóra megvalósítását a
egy csütörtöki napra terveztem és akkor vetettem be, amikor azt éreztem, hogy a
gyermekeknek egy kis lelassulásra, nyugodtságra van szükségük.
A boldogságórát szabad játékból indítottam, a foglalkozásban szabadon vehettek részt a
gyermekek, azonban az összes gyermek jelen volt a foglalkozáson. A „Süss fel nap…’ című
dal elfurulyázásával motiváltam őket és közben a szőnyeg felé irányítottam a tevékenységet.
A szőnyegen egymás mögé törökülésbe ültünk le. A „Körbe-körbe karikába” című
mozgásalapú relaxációs gyakorlatot végeztük, egymás hátára „rajzoltunk.”. A gyerekek
nagyon élvezték, lelassultak, ellazultak és a figyelem teljes mértékben rám terelődött. Miután
ellazultunk, meghallgattuk közösen Bagdi Bella: Szép nap ölelj most engem.. című dalt. A
gyerekkekkel a végére közösen énekeltük. A nagyobbak közül volt akit nagyon meghatott a
dal, könnyek szöktek a szemekben. Ezt követően a dalban hallottakat idéztük fel és beszéltük
meg a mondani valóját.
Ezt követően egy bizalmi kört alakítottunk ki és ebben a körben elöször egy falevelet
indítottam el, amit tovább kellett adni, cél az volt, hogy hozzám visszaérjen. Az egy levél után
elindítottam a második és harmadik levelet is. A levelek átadása közben fontos volt az
egymásra való odafigyelés és koncentráció, mert csak így érhetett vissza hozzám az összes
levél.
A játék után egy mese következett, melynek címe: „Maci bajban van…” amit bábjáték
formájában ismerhettek meg a gyermekek. A mese után átbeszéltük a mese tartalmát és
mondanivalóját, hogy miért fontos egymásra odafigyelni, miért lehetünk hálásak.
Tevékenység lezárása képpen meghallgattuk Bagdi Bella: Boldog vagyok című dalt, melyet a
gyermekek nagyon élveztek, majd az asztalhoz irányítottam őket és virágokat színezhettek ki,
amiket hála virágoknak neveztünk el és minden elkészült virágot oda kellett adniuk valakinek
a családból, akinek szerették volna és elkellett mondaniuk miért hálásak neki. A
visszajelzések alapján sokan odaadták édesanyjuknak, mert: „hálásak, hogy hamar jött értük”,
„hálásak, hogy elvitte őt a játszótérre”, „hálásak, hogy finomat főzött” stb.
Azt gondolom a mai világban ez nagyon fontos, hogy a gyermekeket tanítsuk meg szeretni,
tanítsuk meg nekik, hogy nem minden alap ami előttük van, hanem igen is ilyen apró
dolgokért is lehetnek hálásak.
A tevékenység során a célomat elértem, a gyermekek szociális készségük is fejlődött.

Képek