Boldogságóra Program

Szeptemberben sikerült két foglalkozást is tartanom a hála gyakorlásának témakörében intézményünk 3. és 4. osztályos tanulásban akadályozott tanulói számára. Ezeknek a foglalkozásoknak a tapasztalatait szeretném megosztani.

Az első és legfontosabb lépés számomra az volt, hogy megegyezzünk a gyermekekkel a foglalkozások kereteiben. Létrehoztunk egy „félrevonulós széket”, ahová bárki leülhetett, ha túltelítődött vagy szünetre volt szüksége. Ezt azért tartottam fontosnak, hogy a gyerekek biztonságban érezzék magukat, és bármikor vissza tudjanak kapcsolódni a közös munkába, amikor készen állnak.

Az első foglalkozás célja inkább a tantermi környezet berendezésére, az új felállás megszokására, a játékokkal való ismerkedésre és az együttműködés kialakítására irányult. A feladatok során fontos volt, hogy a gyerekek megértsék a szabályokat, és együtt dolgozzanak a közös célok elérése érdekében.

A foglalkozásokat a „Meglengetem a karom” a „Hervad a virágom, éled a virágom” és a „Repül a karom, ha akarom, ha nem akarom” feladatokkal kezdtük.

Ezután zenét hallgattunk, és a varázsszavakról beszélgettünk. A Kowalsky meg a Vega „Varázsszavak” című számát hallgattuk, miközben elrejtettem a „KÖSZÖNÖM” betűit a teremben. A gyerekek közösen megkeresték a betűkártyákat, majd kirakták a szót. Ez vezette be a beszélgetőkört, ahol Hála-leltárt készítettünk.

A téma bevezetését követően a gyermekek egy-egy sportkarikát kaptak, amelyeket egymás mellé helyeztünk a terem egyik végéből a másikig, a Morcos mezőtől a Szív szigetig. Minden gyermek bele állt egy karikába, és közösen alkottuk meg a hidat. Ahhoz, hogy a köszönetünk eljusson a Szív szigetre mindenkit megkértem válasszon ki egy testrészt, aminek köszönetet tud mondani. Sorban haladva indítottuk a köszöneteket úgy, hogy a soron következő megismételte mit mondtak előtte. Egyéni képességeket figyelembe véve jól lehet differenciálni, ha irányítjuk a gyermekek helyválasztását a hídon. Külön öröm volt látni, ahogy a gyerekek segítették az elakadt tárukat és súgtak egymásnak. Amikor végig ért a köszönetünk, sorba álltunk és mindenki átsétált a hídon, rátette a kezét a Szív szigetre és köszönetet mondott. A második foglalkozás alkalmával tárgyakat, eszközöket választottak a gyermekek és annak fogalmazták meg köszönetüket.

A „Nagy szél fúj…” mozgásos feladathoz visszarendeztük a székeket. A körben egy játékoson kívül mindenkinek van széke, ő lesz a „nagy szél” . Neki azt kell mondani: „Nagy szél fúj mindazokra, akik…” és hozzá kell tenni egy meghatározást. Akire illik a meghatározás, annak fel kell állnia és helyet kell cserélnie valakivel. Senki nem ülhet vissza ugyanarra a székre, amelyikről felállt. Amikor azt mondja a játékos, hogy „hurrikán”, akkor mindenkinek helyet kell cserélnie és az állva maradt játékosnak meg kell próbálnia helyet találni magának. Aki állva marad, az lesz a következő „nagy szél”.
Míg az első foglalkozáson csak konkrét külső, esetleg belső tulajdonságokkal mondtak a tanulók állításokat, a második alkalommal már a hála témakörével kapcsolatos állításokat is sikerült bevezetni és néhány gyermek is megfogalmazott ilyen mondatokat.

A foglalkozás lezárásaként mindenki egy kis szívet kapott, amit kiszínezhetett, miközben újra meghallgattuk a zenét. Ezután körbeültünk, és a szívet továbbadtuk a mellettünk ülőnek, akinek köszönetet mondtunk. Mindkét osztályban sikerült konkrét dolgokat is megfogalmazni, ami a hála témakörének megértését és tudatosítását bizonyította.

A második foglalkozás zárásának sorrendjét megcseréltem. Először hálahálót szőttünk egy gombolyag segítségével. A gombolyagot mindig annak adták a tanulók, akinek köszönetet mondtak, majd a visszaadott szál mentén is köszönetet mondtak egymásnak. Ez a feladat nemcsak a hála érzését erősítette meg, hanem a közösségi érzést is, hiszen minden gyermek részt vett a háló létrehozásában. Ezt követően ismét szíveket színeztünk, amiket a hónap végén a közösen elrejtünk a tanári asztalokon. A titkos kis „hálás szívekkel” vonjuk be az intézmény közösségét a szeptemberi hónapban a programba.

Összességében nagyon pozitív tapasztalatokkal zártam a foglalkozásokat. A gyermekek nemcsak játékos formában sajátították el a hála gyakorlását, de saját képességeiknek megfelelően fejlődtek az együttműködésben és a kommunikációban is. A tanulásban akadályozott diákok számára különösen fontos, hogy ilyen pozitív megerősítést kapjanak, és hogy ezekkel a módszerekkel erősítsük meg önbizalmukat és önkifejezésüket. Bízom benne, hogy a következő foglalkozások is hasonlóan sikeresek lesznek.

A felhasznált feladatok forrásai:
https://boldogsagora.hu/ae-content/uploads/2023/09/Korabbi_feladatok_hala_alsos.pdf
https://boldogsagora.hu/ae-content/uploads/2023/10/Hala_2023_Alsos.pdf
Zene:

Képek