Szabi és én

Harmadik osztályosok voltunk és Szabival fociztunk, de rosszul lépett és elesett.
Felkiáltott:
-Auuuuu!
Odaszaladtunk tanár nénihez és elkértük a kulcsot. Én megkérdeztem, hogy felmehetek-e vele.
Tanár néni megengedte. Felértünk és tettünk rá vizes ruhát is. Közben szórakoztunk is, hiszen írtunk egy dalt, aminek az volt a címe, hogy Bugatti.
Amire megírtuk már Szabinak semmi baja nem volt. Újra lementünk az udvarra és különböző focigyakorlatokat végeztünk.
Amikor sorakoztunk odajött hozzám és megköszönte, hogy segítettem neki.
Boldog voltam, hogy segíthettem a barátomnak!
Borbély Ádám 4.a