Sorozat

IMG_0602.jpg

Áprilisban nagyon nehéz témát próbáltunk feldolgozni boldogságóráinkon, hiszen felnőttként is igen komoly lelki munka a megbocsátás.
Az órát egy mozgásos meditációval kezdtük, a nyugtató, lecsendesítő, „békéltető” gyakorlattal.
Beszélgettünk arról, hogy kit milyen sérelem ért az elmúlt időszakban. A gyerekek elmondták, hogy haragszanak-e még, vagy már megbocsátottak társaiknak. Átbeszéltük azt is, hogy milyen érzelmek dúlnak bennünk a folyamat során. Megegyeztünk abban, hogy a megbocsátáshoz mindenkinek „dolgoznia” kell magán: a megbántottnak és a megsértőnek is. Segíthet, ha megbeszéljük egymás közt, esetleg egy külső segítővel közösen a történteket.
Felidéztük, hogyan látjuk a társunkon, hogy épp haragszik-e ránk, vagy már megbocsátott. Mindannyian egyetértettünk abban, hogy érzelmeink az arcunkra vannak írva. Ehhez kapcsolódott a feladatunk. „Sorozat”-ot készítettünk arról, hogy hogyan változik arckifejezésünk a megbocsátás során. Először még haragot érzünk az ellenünk vétő iránt. Azután végiggondolva, átbeszélve a történteket már szelídül tekintetünk. Végül, amikor már megbocsátottunk, akkor kiül arcunkra a felszabadult, boldog mosoly, megkönnyebbülünk.
Hát ezért érdemes haragunkat elengedni és szívünket kitárni a megbocsátás felé.
Rajzainkon, fotóinkon ezt a sorozatot örökítettük meg. A gyerekek ösztönösen ráéreztek a bosszú ördögi, a megbocsátás édes, tündéri voltára. Jól látszik ez a rajzaikon is.
Rajzolás közben feldolgoztuk „A három csibe” c. mesét. Átbeszéltük, hogy melyik meseszereplő mit érzett, mit gondolt, hogyan jutott el a megbocsátásig a fehér csibe.
Beszéltünk arról is, hogy milyen módszerekkel tudjuk a dühünket kordában tartani, illetve hogyan tudjuk levezetni a feszültséget, hogy egyáltalán eljussunk arra a pontra, ahol a megbocsátás elkezdődhet.
Ezen az órán szintén jól érezték magukat a gyerekek. Többen megfogalmazták, hogy a boldogságóra a kedvenc órájuk.

Képek