Sok kicsi sokra megy

Sok kicsi sokra megy

A tavasz nagy meleggel köszöntött be az idén. A természet szinte egyik pillanatról a másikra telt meg új élettel. Iskolánk hatalmas parkkal büszkélkedhet, ahol ebben a hónapban bőven volt lehetőség megfigyelni a természet szemet és lelket gyönyörködtető változásait. Nem volt olyan nap, hogy ne tudtunk volna felfedezni valami apró kis csodát: az osztályunk ablakai előtt magasodó vadgesztenyefák hatalmas, üde zöld rügyeit, a faágra helyezett madáretető állandó vendégeit (csúszka, széncinege, fekete rigó, rozsdafarkú, no meg a mókus…), a virágoskertet színpompássá varázsoló krókuszokat és nárciszokat. A kertben is tartottunk boldogságórát, ahol a melegen cirógató nap, a lágy szellő és a természet újjászületését hirdető madárcsicsergés mind az érzékszerveinkkel befogadható apró örömök tárházát nyújtotta. A tavasz illata mindenki arcára mosolyt tud csalni és rövidebb-hosszabb időre a gondterhelt érzéseket, gondolatokat is el tudja űzni. Bármi is zajlik körülöttünk a világban: betegség, háború, a tavasz a remény hozója. Épp ezért, mi nem állunk meg, tesszük a dolgunkat: rendbe tettük a veteményest, elültettük a tavaszi zöldségeket, palántákat is nevelgetünk, ezzel is azt sugallva, hogy az élet nem áll meg. És az idő sem. Szülinapot ünnepeltünk, ahol a közös éneklés és a finom torta, a gyertya lángja adta az örömforrást. A sok-sok apró örömet begyűjtöttük, elraktároztuk a szívünkbe és az emlékeinkbe, hogy a kevésbé derűs pillanatokban segítsenek bennünket. A képek emlékeztetők, nehogy elfelejtsük, hogy a sok kicsi (öröm) sokra megy.

Képek