Boldogságóra Program

Csoportom több mint fele kiscsoportos, ezért sajnos gyakran előfordulnak kisebb súrlódások. „Elvette Tőlem! Ideütött! Csúnyát mondott Rám! Nem akar a barátom lenni! Nem engedi, hogy játszak velük!”, s hasonló problémák. Eddig is nagyon fontosnak tartottam, hogy a gyerekek ne menjenek haza haraggal a szívükben, s hogy a csoportot a békesség és az összetartozás jellemezze. S most a hónap témája kapcsán ez méginkább előtérbe került. Mindig megfelelő időt szánunk a konfliktusok kezelésére, megbeszélésére. Igyekszem felismertetni, és beláttatni a gyerekekkel a helytelen viselkedést, s arra ösztönzöm őket, hogy egymástól bocsánatot kérjenek, amit kézfogás, vagy egymás megölelése követ. A hónap dalát többször meghallgattuk, táncoltunk rá. Színeztük a megbocsátás ajándékát. Körbeállva a gyerekek visszaemlékeztek, kit és mivel bántottak meg, s miután ezt felidézték, újra alkalmuk volt a bocsánatkérésre. Magam is meglepődtem, milyen mélyen elgondolkodtak, amikor egy sima lapot összegyűrtem, majd újra kisimítva felhívtam a figyelmüket arra, hogy ez a lap hiába simítgatom, már soha nem lesz olyan szép sima, mint eredetileg, s ugyanígy annak a szívében is maradhat egy kis sérelem akit megbántunk, még akkor is, ha utána bocsánatot kérünk tőle.

Képek