Boldogságóra Program

Reflexió
A témáim, amelyeket választottam: a Társas kapcsolatok ápolása, Apró örömök élvezete valamint a Testmozgás. A csoportomba járó gyerekek többsége hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű, a szülők iskolázatlanok. Ebben a családi háttérben nevelkedő gyerekeket más impulzusok érik, mások a családok értékrendjei, másfajta élményeik vannak. Sajnos sokszor a rossz élmények vannak túlsúlyban. (zűrös hangoskodások otthon, durva szavak, hangos bulizások, stb.) Éppen ezért fontos feladatunk a megfelelő élményszerzés biztosítása, a gyermekek szabad önkifejezésének, érzelmeik megélésének kibontakoztatása, elősegítése. Ennyi idő alatt kevés lehetőség volt arra, hogy minél több dolgot próbáljak ki a boldogságfokozó technikák közül a csoportomban. Mivel Micimackó csoportosok vagyunk, a társas kapcsolatok témát választottam ki. Az ehhez kapcsolódó mese főszereplője is egy medve, és ez már motiválóan hatott. Nagyon jó lehetőség, amikor az állatok emberi tulajdonságokkal vannak felruházva, sokkal érthetőbb a gyermekek számára a mese mondanivalója, jobban azonosulnak vele. Szeretik és igénylik a meséket, melyeket valószínű, hogy csak az óvodában hallanak. Megérintette a gyerekeket a mese, gondolatébresztő volt. A kérdéseket a gyerekek életkori sajátosságaihoz és egyéni fejlettségi szintjéhez igazítottam. A kevésbé bátrabb gyerekeket bíztattam, hogy bátran merjenek megnyilvánulni. A kezdő relaxációs gyakorlatot nagyon élvezték a gyerekek, néhányan először csak szemlélődtek, de folyamatosan bekapcsolódva a játékba végig részt vettek a feladatokban. A közös tevékenységek hatására meghittebbé váltak a társas kapcsolatok. Nagyon tetszettek a gyerekeknek a dalok, az éneklés az órák elején és végén. Tudatosan olyan dalokat választottam, amihez mozdulatokat végezhettünk. Nagyon motiváló volt, később is többször kérték, dúdolták a dalokat.
A munkám során fontos szempont, hogy mindig figyeljek a gyerekek érzelmi állapotára, ahhoz mérten kell egy tevékenység időtartamát, motivációt igazítani. Úgy gondolom, hogy ennek a korosztálynak a boldogságórák alatt a beszélgetésekre szánt idő még nem lehet túl hosszú, mert inkább a cselekvésbe, tevékenységbe ágyazott dolgok motiválóak. Tapasztaltam, hogy gyerekeink még nem tudnak sokat beszélni az érzelmeikről, nincs meg a megfelelő szókincsük sem. Ezért tudatosan olyan tevékenységeket terveztem be, ami az óvodás gyerekek számára érthető és örömteli. A legjobban a mozgásos tevékenységekben érezték magukat. Ez jó, mert a mozgás boldogságfokozó technika. A gyerekek folyamatos visszajelzéseket adtak, hogyan érezték magukat a tevékenységek alatt. Az arcukon nagyon szépen tükröződtek az érzelmi megnyilvánulások. A kisebb gyerekek kíváncsiságát is felkeltették a játékok, mozgások, ebbe szívesen bekapcsolódtak.
Ezeknek a gyerekeknek az életéből hiányoznak azok a dolgok, amit egy-egy ilyen játék alkalmával tudunk nyújtani (érzések, érzelmeik kifejezése, ölelések, bíztatás, együttműködés, beszélgetés). Ezek az órák jó lehetőséget nyújtanak, hogy játékosan gyakoroljuk ezeket a készségeket. Az óvodás gyermek életében a játék a fő tevékenységi forma, örömforrás. Jó érzéssel tölti el őket, fokozza boldogságukat minden apró öröm.
A boldogságórák még több örömhöz juttatják gyerekeinket.