Boldogságóra Program

Október hónap boldogovi témája az optimizmus volt. A Maci csoportba két kis bábbal (Boldog Blankával és Szomorú Szilárddal) érkeztem. A szőnyegen körben ülve elsőként az optimizmus és a pozitív szavak magyarázatával kezdtem, példákkal illusztrálva, és miután a gyerekek megértették a szavak jelentését, folytathattam a boldogórát.
A terem két oldalára állva egyik csapat szomorú volt, a másiknak pedig fel kellett őket vidítania. A bábokkal mutattam, mikor kik a szomorúak és a vidámak. Amikor később megkérdeztem őket, ki szeretne szomorú csapat lenni, senki sem vállalta, úgyhogy engem kellett felvidámítaniuk, oda is szaladt mindenki ölelgetni. Nagyon megható érzés volt.
Aztán meséltem nekik Tódiról a kis törpéről, aki varázsszemüvegén át szebbnek látta a világot. Az órát Bagdi Bella: pozitív mondókájával folytattuk, melyet laptopról hallgatva együtt énekelgettünk az énekesnővel. Utána az asztaloknál elkészíthette mindenki papírból saját optimista varázsszemüvegét, melynek érdekessége az volt, hogy egy fekete papíralapot kellett kidíszíteni, hogy gyönyörű színes legyen. A tükör előtt fel is próbálták a kész szemüvegeket a gyerekek, és működött a varázslat.
Második alkalommal a pozitív jelet, papírokat, köröket vittem át a csoportba, és felajánlottam a gyerekeknek, hogy készítsék el ezt a jelet és otthon egy olyan helységbe tegyék ki, ahol mindig vidámnak kell lenni ezentúl.
Érdekességnek megemlítem, hogy egyszer, mikor alváshoz készülődtek a gyerekek, és én valamiért benéztem a Maci csoportba, az egyik óvodapedagógus éppen a két bábbal a kezében mondta: „Na gyerekek, most szomorú vagyok, mert még nem mindenki feküdt le az ágyába, mikor lehetek újra vidám?” Örültem, hogy a csoport óvodapedagógusai partnerek a boldogórákon és használják az ott elsajátított szemléletet a mindennapok során is.

Képek