Boldogságóra Program

A tavalyihoz hasonlóan előkerültek az örömnaplóink és csak teltek, teltek a lapok.
Veronika fogalmazását osztom meg veletek e hónapban, hogyan élte meg a saját és társai sikereit, örömeit, milyen ösztönzést adhat társainak is az elkövetkező hónapokra.

Apró örömeim

Az e havi téma nagyon tetszett nekem, mert éppen márciusban tartjuk iskolánkban a már hagyományos Petőfi-hetet az 1848-49-es forradalom emlékére. Az osztályom tanulói engem is beleértve részt vettünk a megrendezett versenyeken. Már a részvétel önmagában is elég lenne, de bíztunk a jó helyezésekben. Ami nem is maradt el. Sőt, osztályom 3/4-e részt vesz az irodalmi színpad munkájában, így idén is felléptünk az iskolai és városi ünnepségen is. Egy nagyon színvonalas műsort adtunk elő. Már ez nagy örömet szerzett nekem, hogy az előadás minden jelenlévőnek tetszett, de az még hab volt a tortán, hogy a versenyeken nagyon jó eredményeket értem el az idén. Ezen a héten először került megrendezésre a szónoklat verseny. Az 5-6. évfolyamnak az a feladat volt előzetesen, hogy írjunk egy fogalmazást arról, hogy Miért kell egészségesen élnünk? Miután kész voltam a fogalmazásommal, megmutattam a magyar tanáromnak aki biztatott, hogy bátran vegyek részt a versenyen. Elkezdtem gyakorolni a beszédemet. Eljött a verseny napja. Nagyon izgult mindenki, aki ott volt. Én akkor kerültem sorra, amikor igazgató bácsi is bent volt a teremben. De amikor elkezdtem beszédem és ránéztem a zsűrire és igazgatóvbácsira, mosolyuk erőt adott nekem. Annyira megnyugtatott a sok mosolygós arc, ahogy néztek rám, hogy sikerült. 1 helyezést értem el. Nagyon örültem amikor kimondták a nevemet. Másnap következett a magyar-történelem komplex verseny, amelyen 4 fős csapatok versengtek, minden évfolyamról egy-egy fő. Nekem nagy szerencsém volt, mert a sorsolás nekem kedvezett. Barátnőimmel kerültem egy csapatba. Sajnos egyik hetedikes társunk nem jött el, így hátrányban voltunk a többi csapattal szemben. De csak létszámban. A mi csapatunk volt a legoptimistább és legderűsebb. Minden tudásunkat egyberakva, a feladatokat közösen megbeszélve 113 pontot szereztünk, ami a legmagasabb volt aznap. A 13-as nekünk szerencsés szám volt aznap. Az 1. helyezett csapat tagja lehettem. Közös volt a munka, közös a siker.
Nem volt nálam boldogabb ember a héten. Sok-sok, nem is annyira apró örömben volt részem.

Szakács Veronika (a bal oldali leányzó)
6.a

Képek