Örömleltár

golya.jpg

Napimádás gyakorlattal kezdtük a napot. Aztán körbeültünk és szokás szerint körbeküldtük, tovább adtuk a simogatást. Menetirányba fordulva megmasszíroztuk az előttünk ülő hátát a „Mit csinál a kis kezem?” kezdetű mondókával, aztán megfordulva visszaadtuk a kényeztető masszázst annak a pajtásunknak, akitől az imént kaptuk. Kockával dobtunk, minden oldalon egy érzékszerv volt, és fel kellett sorolni milyen jó dolgokat lehet érzékelni velük. Mindegyikért egy mosolygó fejecskét kaptak a gyerekek és a végén megszámoltuk, ki találta a legtöbbet. A hónap dalára nagyot táncoltunk.
Tízórai után megbeszéltük, ki, miért szereti a tavaszt. Virágot rajzoltunk, kiszíneztük, kivágtuk, majd a szirmait behajtogattuk. Egy tálba vizet töltöttünk és rátettük az összehajtogatott virágot. Amíg kinyitotta a szirmait, addig sorolták a gyerekek, mit szeretnek a tavaszban. Összeírtuk, valamennyit, aztán elmentünk sétálni és kipipáltuk a jegyzékünkben, mennyit találtunk meg belőle .
Másnap megnéztük Bogyó és Babóca tavaszi meséjét, aztán kiszíneztük a színezőt és együtt készítettünk mozaik technikával egy szép gólyát is, annak örömére, hogy hazatért a falu gólyája.

Képek