Boldogságóra Program

Az órát egy kérdéssel és annak megválaszolásával kezdtük: Mi az ÖRÖM? (Mit jelent számodra ez a szó? Minek tudsz örülni? Neked mi okoz örömet? stb.)
Rávezettem a gyerekeket arra, hogy az életben nemcsak a nagy dolgoknak lehet örülni, hanem egészen apróknak is. Saját példával indítottam el egy láncot: „Örülök, hogy tavasz van és süt a nap.” A gyerekek körben állva folytatták a láncot, elmondták az előző mondato(ka)t, majd hozzátették a saját örömüket kifejező mondatot is. Ezután készítettünk egy közös „örömleltárt”, amihez mindenki adott valamit, aminek ma örült.
Átnéztük az örömleltárban szereplő örömforrásokat, majd megbeszéltük, hogy melyik érzékszervünkhöz kapcsolódnak ezek a tevékenységek, tárgyak, történések, érzések. Ezután megoldottuk a munkafüzet érzékszervekhez kapcsolódó feladatait. Összekötöttük a szövegeket a megfelelő érzékszerv rajzával, majd minden érzékszervhez további példákat gyűjtöttünk rajzban és írásban is.
Lazításképpen kivetítettem egy madár képét, ami a napos, bárányfelhős égen szállt. Beszélgettünk a képről: vajon boldog-e ez a madár? Miért? Mi okozhat örömet a madárnak? Próbáltunk itt is minél többféle megoldást keresni: mit hallhat, mit láthat, érezheti-e a szellő simogatását? stb. Elképzeltük, hogy mi is kismadarak vagyunk, majd a Bagdy Emőke által kidolgozott relaxációk közül kiválasztottuk a „Repül a madár, szárnyalva száll, mert szabad madár” című gyakorlatot, megtanultuk, majd alkalmaztuk.
A digitális munkarend bevezetése miatt a boldogságóránk második része elmaradt… (minden témát 2×45 percben szoktunk feldolgozni)
A második órára tervezett feladatunk a következő volt (ezt csak megbeszéltük a gyerekekkel, a rajzok és a tabló nem készültek el, de ötletként felhasználható, ezért leírom):
Márciusi hónapunk meghatározó színei a piros-fehér-zöld, nemzeti ünnepünkhöz kapcsolódóan. Ezért azt a feladatot választottam a téma rajzos feldolgozásához, hogy ezekhez a színekhez kapcsolódóan milyen örömök jutnak eszükbe a gyerekeknek. A piroshoz egyből a család, szeretet, szerelem szavakat társították, de megjelent a válaszok között a cseresznye, alma, szívecske, eperfagyi és a piros pont is. A fehér leginkább a havas tájat, havas játékokat, szánkózást, hógolyózást, hóember építését juttatta a gyerekek eszébe, de voltak, akik pillecukrot, fehér lovacskát vagy bárányfelhőket szerettek volna rajzolni. A zöld egyértelműen a természet örömeire emlékeztette a gyerekeket, de voltak, akik kedvenc zöld plüssállatukat, tankot vagy legkedvesebb zöld borítójú könyvüket rajzolták volna le. Sajnos a rajzok az otthontanulás miatt nem készültek el, de ezeket a rajzokat ragasztottuk volna fel egy nagy nemzeti színű lapra, majd kikerült volna iskolánk „Boldog Iskola faliújságjára”. A rajzolás közben szerettem volna meghallgattatni a gyerekekkel a hónap dalát, melyet óra végén közösen el is énekeltünk volna…

Képek