Boldogságóra Program

Október hónapban az optimista szemlélet kialakításán dolgoztunk. A gyerekek számára
is nagy akadályt jelentenek olyan hiedelmeik, melyek miatt kudarcaikat esetleg általános
érvényűnek, vagy öröknek tartják.
Az optimizmus is tanulható bizonyos mértékig.
Az órát egyik kedvenc dalunkkal kezdtük, az Érzések dalával: „Ez az én arcom, ez az én
arcom. Sokféle arcom van …
Aztán a mosolygós arcunkat vettük elő, a Nevető Levél játékkal. Jókat nevettünk, hangosan
kacagtunk együtt. Nevettető versenyt is rendeztünk. Egy verset kellett úgy felolvasni,
elmondani, hogy mindenki nevetni tudjon. Nagyon vicces megoldások születtek.
A boldogságórán beszélgettünk az optimizmus és pesszimizmus szavaknak a jelentéséről.
A beszélgetés indítóját Aranyosi Ervin. Fesd színesre a napod! című verse adta.
Beszélgettünk arról, kinek hogyan indul egy-egy reggele.
Megismerkedtek a gyerekek: Vidám Vilmával és Szomorú Szabolccsal. Válogattunk rájuk
jellemző tulajdonságokat. Minden napi életükből példákat hoztunk, hogyan reagálna Vilma és
hogyan Szabolcs az adott helyzetre. Aranyosi Ervin: Életre szóló tanmeséjét
hallgatták meg a gyerekek, megbeszéltük a mese tanulságát. A történet megfogta őket,
mert tanulságos üzenetet közvetített.
Belenéztünk a varázstükörbe, majd elkészítettük az Örök mosoly képet magunkról, és pozitív
gondolatokkal erősítettük derűlátásunk.
Előkészítettük a délutáni túránkat, amelyre izgatottan készültünk. Minden héten ezen az
útvonalon haladunk az uszodába. Most beszélgettünk arról, milyen napsütéses időnk van, és
hogyan tehetnénk ma különlegessé a sétánkat. Javasolták a gyerekek: figyeljenek az apró
részletekre: egy madárdalra, a levelek susogására, színes virágokra az út szélén, apró
rovarokat nézzük meg. Fontosnak tartottuk, hogy a megszokott útvonal ellenére élvezzék az
egyszerű, szép pillanatokat.
A sétáról visszaérve megbeszéltük a tapasztalatokat. Mindenki mesélt arról, mit látott, milyen
apró csodákat fedezett fel útközben. Jó volt hallani, mennyit meséltek, élvezték az aznapi
sétánkat.

Képek