Boldogságóra Program

A második téma az optimizmus gyakorlása volt, melyet heti tervnek megfelelően valósítottam meg. Hétfőn a foglalkozást a kezdő relaxációval kezdtük: „irkafirka”. Ez rendkívül vonzó volt a gyermekeknek, a jókedv, a lazító hatás egyértelműen jelentkezett. A relaxáció után a már megismert boldogság mondóka következett. Felelevenítettük, hogy mit jelent a hála, megbeszéltük az ezzel kapcsolatos egyéni élményeiket. Ezek után áttértünk az optimizmusra. Mit is jelent számukra? „Mindenben lássuk meg a jót!” „Felhők mögött mindig süt a nap!” „A szél elfújja a felhőket!” „Ha elesünk, örüljünk annak, hogy csak lehorzsolódott, és nem tört el a lábunk!” „Örülök, hogy mozog a fogam, és kiesik, mert helyette új, csont fogam nő!” „Szeretek sírni, mert utána már nem vagyok annyira szomorú!” stb. Ezután következett a tükörjáték. Megbeszéltük ki miben ügyes, azt, hogy mindenki értékes! Nagyon változatosan fogalmazták meg a tükörben látottakat. Külön megható élmény volt, ahogy az egyik önbizalom hiányos kisfiú nézte magát csendben sokáig a tükörben. Bátorítottuk, biztattuk, erősítettük! Ez nagyon érdekes tapasztalat volt.Először többnyire külső jegyeket fogalmaztak meg, majd fokozatosan tértek át a gyermekek a belső tulajdonságokra! Az egyik kisgyermek a következőt mondta: „Szereti a sok anyajegyét, mert azt jelenti, hogy őt nagyon szereti az anyukája.” A másik azt mondta: „Azért szereti a szeplőit, mert ha mosolyog, a szeplői is mosolyognak!” Ezután következett a Szomorú Szilárd, és a Boldog Blanka játék. Ez is nagyon tetszett a gyermekeknek! Rengeteget nevettünk! A csapatjáték cinkosságot szült a gyermekek között, erősítette az összetartozást, a közös célt! A nap végén pedig kitettük a hatalmas, mosolygó hőlégballonunkat! Ennek a kosarában gyűjtöttük egész héten a legszebb rajzokat, üzeneteket, amit pénteken elküldtünk az „égbe”. Küldtük a sérült, újra repülni tanuló madaraknak, az angyalkáknak, a csillagoknak! Ezzel a nagy mosollyal zavartuk el a fellegeket, hogy újra süssön a nap! Kedden „Tódi törpe varázsszemüvege” című mesét hallgathatták meg a gyermekek, melyet egy bábbal kezdeményeztem. Tódi törpe egész héten a legkedvesebb játéka volt a gyermekeknek! A mesét mindennap pihenő idő előtt is meghallgathatták a gyermekek. Tódi varázsmondókáját minden gyermek megtanulta. „Van nekem egy szemüvegem…” Elkészítette mindenki a saját varázsszemüvegét, és a varázs mondókával együtt mindenki átélhette a csodát! Szerdán hallgattuk meg Bagdi Bella: Pozitív gyerek vagyok című énekét. Imádták a gyerekek! Újra és újra kérték, vele együtt énekelve. Nagyon érdekes tapasztalat volt, hogy a gátlásos gyerekek, a zene lejátszó előtt, a szövegre koncentrálva hallgatták a zenét. A többiek báboztak közben Tódi törpével, és a visszahúzódó gyermekek is táncra perdültek! Csütörtökön újra kérték a zenét, közben a gyerekek színezték Tódi törpe házát, a többiek pedig újra táncra perdültek! Pénteken a gyerekek egy varázsgömbbe rajzolták a vágyaikat, azt, aminek a megvalósulásában reménykednek! A Boldogságvár második lépcsőfokára felragasztottuk az optimizmus jelét!  Haza vitték a varázs szemüvegeket, hogy a családdal is átéljék a varázslat csodáját!

Képek