Boldogságóra Program

Célkitűzés:
A diákok megértsék az optimizmus fontosságát, és megtanulják, hogyan alkalmazzák a pozitív gondolkodást a mindennapi helyzetekben. A cél az, hogy felismerjék, a nehézségek pozitív megközelítése segít jobb megoldásokat találni és boldogabbá válni.

Órám leírása :
1. Bevezetés – Mi az optimizmus? (5-10 perc)

   •   Magyarázat: Azzal kezdtem az órát, hogy elmagyaráztam az optimizmus fogalmát: „Az optimizmus azt jelenti, hogy a nehéz helyzetekben is meglátjuk a jó oldalát, és reménykedünk abban, hogy a dolgok jól alakulnak.”
   •   Kérdést tettem fel a diákokhoz: „Szerintetek miért fontos optimistának lenni? Milyen előnyei vannak?”

2. Példa az optimizmusra – Történet (5-10 perc)

   •   Példa: Elmeséltem egy történetet, amely bemutatja az optimizmus erejét. Például:

„Volt egyszer egy fiú, Péter, aki nagyon izgatott volt az iskolai futóverseny miatt. Sokáig készült rá, de a verseny napján elesett és utolsóként ért célba. Nagyon szomorú volt, de eldöntötte, hogy nem adja fel. Ahelyett, hogy a bukásra koncentrált volna, azt mondta magának: ’Ez egy lehetőség, hogy jobb legyek, és legközelebb sikeres legyek.’ Kitartóan gyakorolt tovább, és a következő versenyen már a dobogón állt. Az optimista gondolkodás segített neki, hogy ne keseredjen el, hanem tanuljon a hibából, és még jobban teljesítsen.”

   •   Beszélgetés: Megkérdeztem a diákokat, mit tanulhatunk Pétertől, és hogyan segített neki az optimizmus.

3. Csoportos feladat – Képzeld el pozitívan! (15-20 perc)

   •   Feladat: Csoportokra osztottam a diákokat, és adtam nekik különböző hétköznapi helyzeteket (pl. rossz jegyet kaptak, elvesztettek valamit, összevesztek egy barátjukkal). Megkértem őket, hogy mindegyik helyzetre találjanak egy pesszimista és egy optimista megközelítést.
   •   Példa helyzet: „Rossz jegyet kaptál a dolgozatban.”
      •   Pesszimista megközelítés: „Sosem leszek jó ebben a tantárgyban. Feladom.”
      •   Optimista megközelítés: „Most nem sikerült jól, de tanulok a hibáimból, és legközelebb jobb leszek.”
   •   Megosztás: Minden csoport bemutatta a megoldásait, és megbeszéltüj közösen, hogyan változtatja meg a helyzetet a hozzáállás.

4. Optimizmus a mindennapokban – Gyakorlat (15 perc)

   •   „Jó dolgok naplója” gyakorlat: Minden diák leírt három dolgot, amiért aznap hálás vagy amit pozitívnak éltek meg.

Feladat a gyerekeknek : “Zuhog az eső, ezért nem mehettek ki az udvarra a szünetben! Találjátok meg gyerekek a lehető legjobb optimista megoldást!”

Lehetséges optimista megoldások a gyerekektől:

1. Játék a tanteremben
      •   „Az eső miatt nem mehetünk ki, de játszhatunk a tanteremben! Kártyázunk, rajzolunk vagy akár egy kvízt is csinálhatunk, ami izgalmasabb, mint az udvaron lenni!”
2. Kreatív feladatok
      •   „Ez egy szuper alkalom, hogy befejezzük a félbehagyott kézműves munkákat vagy rajzokat. Készíthetünk valami szépet, amit később kiteszünk a falra!”
3. Eső témájú közös játék
      •   „Mivel esik az eső, játszhatnánk olyan játékot, aminek köze van a vízhez! Például kitalálhatnánk egy esős mese folytatását, amit együtt alkotunk meg.”
4. Zenélés és tánc a teremben
      •   „Most van időnk arra, hogy zenét hallgassunk, vagy közösen táncoljunk egy kicsit! Ez sokkal mókásabb, mint kint ázni!”
5. Csendes idő olvasással
      •   „Ez egy jó alkalom arra, hogy olvassunk! Mindenki elővehet egy érdekes könyvet, és csendben olvashatunk egy kicsit.”

Összefoglaló optimista üzenet:

„Bár nem mehetünk ki az udvarra, ez nem azt jelenti, hogy nem szórakozhatunk! Most új lehetőségeink vannak, hogy együtt élvezzük a szünetet a tanteremben, és akár még jobban is érezhetjük magunkat, mint kint!”

Képek