Optimizmus

462535538_1459300944765322_59215734472-jav.jpg

Elérkezett az október, az optimizmus hónapja. A nagycsoportos gyermekeinkkel újra megtapasztalhattuk a boldogság foglalkozás pozitív hatásait.
Ráhangolódás képen közösen hálát adtunk a napsütésért. Körbeálltunk a szőnyegen és a Napimádás ráhangoló játékot eljátszottuk.
A gyakorlat után körben állva mozogtunk Bagdi Bella: Pozitív gyerek vagyok dalára. A mostani nagycsoportos gyerekeim szeretnek táncolni, és/vagy mozogni egy-egy dalra, így ez a feladat nagyon tetszett nekik.
A témát Szomorú Szilárd és Boldog Blanka játékkal vezettem be. Csináltam egy forgatható táblát hozzá. 2 csapatban álltak a gyerekek, én pedig középen, játékirányítóként. A feladat az volt, hogy az egyik csapatnak szomorú arcot kell mutatni, amikor a Szomorú Szilárd oldalát mutattam a táblámnak, a másik csapatnak pedig vidám arcot, amikor Boldog Blankát mutatom. A tábla mutatta, mikor melyik csapatnak kell vidámnak és szomorúnak lennie. A vidám arcot mutató gyerekeknek fel kellett vidítani a másik csoportban lévő szomorúakat. A gyerekek nagyon szívesen grimaszoltak ebben a játékban. Nagyon jókat nevettünk azokon a mókás arcokon, amiket vágtak.
Ez után elmeséltem bábokkal, Tódi törpe varázsszemüvege című mesét. A mese közben elővettem a saját szebben látó szemüvegemet. A gyerekeknek ez nagyon tetszett, mindenki fel akarta próbálni a szemüveget. Az optimista ember hisz abban, hogy minden jó lesz és jól fognak a dolgok végződni, sikerülni. Ezt a meghatározást mondtam a gyerekeknek az optimizmus megfogalmazásakor.
A mese után minden gyerek kapott egy tiszta, szemüveg formára vágott rajzlapot és megalkotta a saját szebben látó szemüvegét. Van, aki többet is készített. Rajzolgatás alatt még egyszer meghallgattuk Bagdi Bella: Pozitív gyerek vagyok című dalát.
Mindenki nagy örömmel rajzolgatta, színezte a szemüvegét és bízom abban, hogy a foglalkozás végén sokan el is hitték, hogy szebben fogják majd a saját szemüvegükkel látni a világot.

Képek