Boldogságóra Program

A hónap során elvégzett feladatok:
Az optimizmus szó jelentésének, jelének megbeszélése után vidám „szmájlik” színezésével kezdtük októberben a munkát az elsősök közreműködésével. Majd elképzeltük, hogy milyen lenne, ha mindig szépnek, boldognak, pozitívnak látnánk magunk körül a világot. Ehhez készítettük el az „optimista szemüvegeket” sablon segítségével, amiket, ha felteszünk, képesek leszünk bármilyen feladat megoldására. Persze ehhez kitartásra is szükség van, amihez az erőt kizárólagosan önmagunkban tudjuk megtalálni.
Ide kapcsolódóan a 2-3. osztályosokkal megfejtettük az alsós munkafüzet 24. oldalán található rejtvényt, ami szerint „mindig, mindenre van megoldás”! Ez az optimista gondolkodás lényege, hogy soha nem szabad feladni a harcot, mindig a jó végkifejletre kell összpontosítanunk! Olyan nincs, hogy „nem tudom megcsinálni”, csak olyan létezik, hogy „megpróbálom”! Ezután lerajzolhatták önmagukat vidám állapotukban, vagy amitől boldognak érezhetik magukat. „A szomorú királykisasszony” című mese alapján arra kerestük a választ, hogy vajon mitől lehet szomorú a leány, és mivel tudnánk megvigasztalni őt. Itt a pozitív megerősítések, a dicséretek, elismerések fontosságát igyekeztem hangsúlyozni számukra. A „Meséld el egy sikeredet!” című feladat pedig igazán pozitív hangulatba hozott minket, hiszen olyan történeteket meséltünk egymásnak, amik erősségeinket hangsúlyozták, jól sikerült kalandjainkra utaltak.
Az Állatok világnapja alkalmából megnéztük a Piper című kisfilmet, ami a kismadár küzdelmeire, kitartására hívta fel a gyerekek figyelmét. Az ölelés világnapjára október 15-én egy közös osztálytársi öleléssel emlékeztünk meg, amit egy olvasás óra zárásaként, „öleléskörrel” valósítottunk meg.
A hónap lehetőségeként iskolánk alsó tagozatának tanulóival beneveztem a „Világ Gyalogló (HÓ)Nap” felhívására meghirdetett pályázatra is. Október 6-án, a tízórai elfogyasztása után, az őszi témahét lezárásaként indultunk el a ma már hagyománynak számító őszi túránkra. Úti célunk a domb tetején található kis kápolna és a mellette nemrég felépült kilátó volt. A helyi levendulás mellett vezetett felfelé az útunk. A kápolnánál rövid pihenőt tartottunk, majd lefelé egy másik birtok melletti úton haladtunk. Az úton végig csodálatos panorámában gyönyörködhettünk (Balaton, tanúhegyek) és megfigyelhettük az ősz irányába haladó/változó természet szépségeit. Sokat beszélgettem közben a gyerekekkel, akik szívesen meséltek egyéni élményeikről. Ez a szabad, kötetlen program nagyon jó alkalmat biztosított az elsőseimmel való mélyebb megismerkedésre. Jó időben, jó emberekkel, jó eszmecserékkel telt a nap. Kellemes, maradandó élményekkel telten, mindenféle fáradtság nélkül, ebédre érkeztünk vissza az iskolába.

Képek