Boldogságóra Program

Októberben az optimizmus került előtérbe az osztályban. A fogalommal és annak ellentétes jelentésével természetesen mindenki tisztában volt, viszont azzal már jóval kevesebben, hogy miért fontos az, hogy így próbáljunk akár a hétköznapi nehézségek, nagyobb problémák felé tekinteni, hogy az éppen elveszettnek hitt dologból is tudok tanulni, fejlődni, hogy utána biztosan valami jó fog következni.

A tananyaghoz kapcsolódó történeten nagyon sokat elidőztünk (olyannyira, hogy fotózni is elfelejtettem) (: , próbáltunk a saját életünkből hasonló történéseket már tudatosabban előhozni, hogy tényleg abból a pillanatnyi rosszból mégis kisült valami jó.
Ezután, már optimista szemüvegünkön keresztül szemléltük a dolgokat, így készítettük el a „Jövő Vonatát”, ahol a kis vagonokban az elkövetkezendő időszakra jegyeztük fel céljainkat, terveinket.

A foglalkozás végéhez közeledve pedig a számunkra nem kedves tevékenységeket ruháztuk fel olyan tulajdonságokkal, amelyekből látszik, hogy azonkívül, hogy hasznos, azonban nyilván fárasztó, mégis származik belőle valami klassz, plusz dolog,

Képek