Boldogságóra Program

A témát „Tódi törpe szemüvege” mesével vezettem be. Mivel én szemüveges vagyok szerencsére a gyerekek között nincs olyan, akinek szüksége lenne erre, az én szemüvegemen keresztül mondtam el az optimista látásmódról a történetet.
Levettem a szemüvegemet- sosem láttak így a gyerekek- ennek hangot is adtak. Volt, aki rá is kérdezett, hogy most másképp látom őket?
Minden hónapban kitűzünk valami célt magunk elé, amely összekapcsolható a boldogság témáihoz. A két bábunk segítségünkre volt ebben is. Optimisták voltunk, hogy sikerülni fog a „Tök-jó napunk” és sokan hozni fognak kifaragott tököt otthonról. Volt olyan kisgyermek, aki szomorúan gondolt arra, hogy az ő szülei nem fognak faragni. Ő Szomorú Szilárd bábunkhoz állt. Boldog Dóránál állt a többi kisgyermek. A szülőket is beavattam ebbe a történetbe és megtörtént a „csoda”, sikert aratott az optimizmus, mert az ő szülei is hoztak tököt az óvodába. Közösen kukoricát is morzsoltunk, amit eltettünk, hogy majd télen ledarálunk és eleség lesz a madaraknak.
Makk-nyakláncot is készítettünk, melyet mindenki annak adott oda, akit nagyon szeret, illetve mindennap megöleltük egymást.
Felérkeztünk a Boldogság vár második lépcsőfokára.

Képek