Boldogságóra Program

Boldogságóra: Optimista október
Mosolymanócskák foglalkozás
2025. október 17.

Cél: A gyerekek felismerjék, milyen érzés, amikor örömöt, szeretetet, jókedvet éreznek, és megtanulják ezeket megélni, megosztani másokkal. A gyerekek megtanulják a dolgok jó oldalát látni, hinni magukban, és bízni abban, hogy a nehézségek után is minden rendbe jön. Megértsék, mit jelent derűsen, reményteljesen gondolkodni, és megtapasztalni, hogy a nehéz helyzetekben is lehet valami jót találni.
Korosztály: 6-7 év
Időtartam: 30-40 perc
Eszközök: papír, filctoll, színes ceruza, tábla, laptop, hangszóró

1. Bemelegítés (3 perc):
Cél: ráhangolódás, pozitív érzések felidézése
A gyerekek körben ülnek a szőnyegen. Mindenki elmondhat valamit, amitől jobb kedve lesz, ha szomorú. Pl.: ha megölel anya, ha a barátom mosolyog, ha a cicám dorombol, stb.

2. Játék – A napos és a felhős gondolatok (3 perc)
Készítek egy napocskát (pozitív, napos gondolatok), és egy felhőt (negatív, felhős gondolatok). Különböző állításokat mondok, a gyerekek eldöntik, hogy napos vagy felhős gondolat.
Pl. Nem sikerül, úgyis elrontom.
Megpróbálom, menni fog!
Senki sem akar velem játszani.
Holnap újra megpróbálom.
3. Kézműves tevékenység – „Az én napsugaram” (15 perc)
Minden gyerek kap egy nagy napot (papírból kivágva).
A nap sugaraira rajzolják vagy írják (segítséggel), miért tudnak optimisták lenni..
Példák: Sok barátom van. Mindig van, aki segít. A napocskákat az osztály falára tesszük — „Az optimizmus napsugarai”.
Cél: Tudatosítani a pozitív élményeket, vizuálisan is megjeleníteni őket.

4. Mese – „A kis csiga, aki hitt magában” (10 perc)
Egy rövid mesét olvasok arról, hogy egy kis csiga lassú volt, mégis elindult a versenyen, mert hitt magában, és bár utoljára ért célba, mégis nagyon büszke volt magára.
Utána beszélgetés:
• Mitől volt optimista a kis csiga?
• Mit tanulhatunk tőle?
• Mikor voltál te is bátor, és nem adtad fel?
Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy kis csiga, akit Csigusznak hívtak. Csigusz nagyon szerette a tavaszt- a nap melegen sütött, a fű zöldellt, és minden állat vidáman sétált a mezőn. Egy nap a Nyuszi izgatottan kiáltotta:
– Figyeljetek! Holnap lesz a nagy réti futóverseny!
Mindenki lelkes lett, kivéve Csiguszt.
-Én? Én nem tudok gyorsan haladni- sóhajtott- sose érek célba!
A katicabogár megsimogatta a házát:
– Ne add fel, Csigusz! Nem az számít, hogy ki ér be először, hanem, hogy elindulsz!
Azon az estén Csigusz sokat gondolkozott, és azt mondta magának: Megpróbálom! Lassan, de biztosan.
Másnap elindult a verseny. A nyuszi ugrott, a béka szökkent, a csiga pedig… elindult. Lassan, nagyon lassan. Néha megállt pihenni, néha visszacsúszott egy kicsit, de mindig biztatta magát: Csak tovább, menni fog!
A többiek már rég célba értek, amikor Csigusz még mindig mászott. De nem adta fel. És amikor végül beért, mindenki tapsolt neki.
– Megcsináltad, Csigusz!- kiáltotta a nyuszi.
-Igen!- mosolygott a kis csiga- mert hittem magamban!
És attól a naptól kezdve, ha valami nehéznek tűnt, csak ennyit mondott:
– Lassan, de biztosan, minden sikerül!

5. Zárókör – „Boldogság-lufi” (5 perc)
A gyerekek képzeletben felfújnak egy boldogság-lufit, amibe belefújják minden örömüket.
„Most engedjük fel a boldogság-lufikat, és nézzük, ahogy az öröm elrepül a világba!”

Képek