Boldogságóra Program

Az optimizmus témakörét 3 Boldogságórán dolgoztuk fel a gyerekekkel.
Az első alkalommal beszélgettünk az optimizmus jelentéséről, felidéztük a tavalyi témafeldolgozásunkat, célul tűztük ki, hogy ebben a hónapban igyekszünk mindent optimistán szemlélni. Ehhez hívtuk segítségül az online ötlettár idézeteit: felolvastuk őket és megbeszéltük a jelentésüket. Két idézethez gyakorlati feladatot is társítottunk: „Mosolyogj a jövőbe, és az visszamosolyog rád!” (a jövőt a nagyobb, felsős diákok jelentették számunkra, igyekeztünk az udvaron gyakran rájuk mosolyogni, és valóban, a legtöbbször ők is visszamosolyogtak), „Az ember jobbá válik, ha megmutatják neki, milyen valójában.” (ehhez az idézethez a meleg zuhany feladatot kapcsoltuk: egy súlyos viselkedési zavarokkal küzdő, újonnan az osztályunkba érkezett kisfiúnak mondtuk el a jó tulajdonságait, hogy „jóvá szeressük”).
Következő Boldogságóránkon a mozgásé volt a főszerep. Relaxációs gyakorlatokat próbáltunk ki: elsőként a „Hervad a virágom, éled a virágom…” gyakorlattal mozgattuk át a gerincünket. Párszor elvégeztük a gyakorlatot, miközben megbeszéltük az ide kapcsolódó olvasás órai olvasmányélményeinket: ősszel elhervadnak a virágok, a természet elalszik, de Petőfi versének idézésével a tavaszba vetett optimizmussal állunk az elmúláshoz: „És valóban, ősszel a föld Csak elalszik, nem hal meg;”, „Majd felöltözik, ha virrad Reggele, a kikelet.”. Másik relaxációnk a „Medve vagyok és cammogok…”, ahol utánzó járásokat próbáltunk ki. Ezzel a gyakorlattal elindítottuk óránk gondolatmenetét: fejdíszekkel és kis bábok segítségével erdei állatokká változtunk, majd az online ötlettár Avar találkozó című feladatát oldottuk meg. Eleinte külön-külön élő kis állatok voltunk, akik ugyan élvezték az ősz szépségeit, de kicsit magányosak voltak. Majd egyre közelebb kerültünk egymáshoz, végül egy vidám kis erdei közösséggé alakultunk, akik optimistán várják a telet, hiszen összebújva semmi bajuk nem eshet.
Harmadik alkalommal kézműveskedtünk szintén az online feladatok közül inspirálódva. Optimista szemüvegeket készítettünk, amiken keresztül még szebben láthatjuk a körülöttünk lévő világot. Öltöztetős papírbabákat láttunk el napvidámító ruhatárral. Az Optimista Sünbirodalom néhány lakóját készítettük el, kiegészítve a feladatot egy kis őszi levélgyűjtéssel: színes levelekre írtuk pozitív gondolatainkat, amik levélágyként édes álmokat adnak a sünik téli szundikálásához. Összeírtuk a levelekre, hogy mit szeretünk az őszben, az évszak csodáit soroltuk, de önálló pozitív gondolatok is kerültek a falevelekre: személyek, cselekvések, élmények, emlékek, ízek stb., amik mindig segítenek nekünk optimistán látni a világot.
Az órákat egy kis bulival zártuk: a tavaly megtanult és azóta is gyakran mantrázott dalt énekeltük és közben táncoltunk: „Pozitív, pozitív gyerek vagyok! Bármikor bármire képes vagyok!”

Képek