Boldogságóra Program

A hónap témája az optimizmus volt, amelyet az Ölelés világnapján megvalósított foglalkozással kapcsoltunk össze. Bár a betegségek miatt a csoportlétszám ezúttal kisebb volt, a gyerekek nagyon aktívan és nyitottan vettek részt a tevékenységekben.
A foglalkozást egy közös beszélgetéssel kezdtük, amely során a „összecsaptak a fejünk felett a hullámok” kifejezést jártuk körül. Ennek kapcsán az érzelmek világába vezettük be a gyerekeket: mit érzünk, ha gondterheltek, szomorúak vagyunk, vagy éppen örömünkben sírunk? Megbeszéltük, hogy az öröm és a boldogság nem ugyanaz – egy édesanya például, amikor először veszi kezébe gyermekét, óriási örömöt érez, és ennek hatására akár örömkönnyeket is hullathat.
Ezután egy mesét mondtam el a vihartól félő Kishullámról és az őt vigasztaló Nagyhullámról, aki ölelésével segített testvérének megnyugodni, és együtt várták, hogy újra kisüssön a Nap. A mese után egymás átölelésével is kifejeztük a szeretetet és a megnyugvást. Megfigyeltük, milyen érzelmek tükröződnek egymás arcán — mindenki mosolygott. 🙂
A gyerekekkel közösen megállapítottuk, hogy az ölelés jókedvre derít, feltölt és megnyugtat.
Ezt követően kooperációs ernyő segítségével mozgásos játékot játszottunk: az ernyő mozgásával jelenítettük meg a víz különböző állapotait — a hullámzást, vihart, nyugalmat. A szavak („vihar”, „napsütés”, „mennydörgés”) hatására változtattuk a mozgás intenzitását, így a gyerekek testükön keresztül élhették meg az érzelmek változását.
A foglalkozás végén Bagdi Bella „Ha boldog vagy, mutasd meg mindenkinek” című dalára táncoltunk, tapsoltunk, dobbantottunk és énekeltünk. Zárásként egy közös „nagyölelés” és a „Szeretlek!” szó kimondása tette igazán meghitté és derűssé a pillanatot.
A gyerekek örömmel és felszabadultan vettek részt a foglalkozásban. A kisebb létszám lehetővé tette az intimebb, személyesebb kapcsolódást, ami különösen jól illett a téma hangulatához. A mesén és a mozgásos feladatokon keresztül sikerült érzelmi tudatosságukat fejleszteni, miközben megtapasztalták, hogy a negatív érzések is enyhülhetnek, ha odafigyelünk egymásra, és szeretettel fordulunk a másik felé.
Számomra ez a foglalkozás különösen megható volt. Jó érzés volt látni, ahogy a gyerekek megnyíltak, és bátran fejezték ki érzéseiket — akár szavakkal, akár mozdulatokkal. Megerősített abban, hogy a pozitív élmények, a közös mozgás és az érintés (például egy ölelés) milyen fontos szerepet játszik a lelki egészségben.
Úgy érzem, sikerült egy bensőséges, szeretetteljes légkört teremtenem, amelyben minden gyermek biztonságban érezhette magát. A jövőben szeretném tovább erősíteni ezt az irányt, és még több olyan tevékenységet beépíteni, amely segíti az érzelmek megélését és kifejezését.

Képek