Boldogságóra Program

A „Kicsi vagyok én”, ölelőperc, Boldogságmondóka kezdőrituálé után az „Arcizomlazítás játékosan” relaxációs gyakorlat következett, majd egy vidám táncba kezdtünk a „Pozitív gyerek vagyok” című személyiségfejlesztő gyerekdalra, mely annyira elnyerte a gyerekek tetszését, hogy a foglalkozáson kívül, a mindennapos testnevelés részeként is megjelent. Találkoztak Boldog Dórával (egy fonalhajú botbaba), akinek mesekezdő mondókája után meghallgatták „Tódi törpe varázsszemüvege” című történetet. Ezt követően beszélgetést kezdeményeztem a könyvben is javasolt kérdések segítségével, majd két vicces partyszemüveget próbálhattak fel a gyerekek, melyet egy időre a csoportunkba költöztettem, hogy szükség esetén felvehessék és szebbnek láthassák benne a világot. Közben gyakoroltuk a „Van nekem egy szemüvegem…” kezdetű mondókát, végül többféle sablon közül választva mindenki elkészíthette papírból a saját varázsszemüvegét, illetve az optimizmus jelképét, egy sárga mosolygós szmájlit (krepp papírral ragasztás technikájával). Az intézményünk bejáratánál elhelyeztünk egy sárga (szmájlis) lapot, melyre a szülők, kollégák intézményünkkel kapcsolatos optimista gondolatokat, pozitív üzeneteket írhattak, de első kezdeményezésre még nem túl sok visszajelzés érkezett, kicsit bátortalanok voltak.
Évek óta csatlakozunk a „Mosolygós Magyarokért Mozgalomhoz”, melynek keretében idén is az idősek napi ünnepségen osztottunk mosolygós üzenetekkel ellátott kártyákat az eseményen részt vevő vendégeknek, melyet ismét örömmel fogadtak tőlünk. Október 15-én, az „Ölelés világnapján” pedig végigölelgettük intézményünk csoportjait és a konyhás néniket is!

Képek