Boldogságóra Program

Áprilisban egy tanmesével ismerkedtünk meg a Boldogságórák kapcsán. A mese egy szigetről szólt, ahol nem történt semmilyen rossz dolog, az ott élők nem ismerték a rossz érzéseket. Nem tapasztalták meg életük során a szomorúságot, a gyászt, a boldogtalanságot, kudarcot, sikertelenséget, félelmet és még sorolhatnám a negatív érzelmeket, ahogy azt a gyerekek is ügyesen összegyűjtötték. Két csoportot alakítottunk, az egyik csoport a jó érzéseket gyűjtötte össze és példákat soroltak fel rájuk. (pl. öröm-egy kisbaba születése a családban, siker-legtöbb gólszerző kitüntetés egy focimeccsen stb.), a másik csoport pedig negatív érzéseket sorolt fel és társított hozzá akár saját történeteiket, akár kitaláltakat. (pl.: félelem-a magasságtól egy családi kiránduláson, harag-egy osztálytársra, mert elárulta őt, stb.)
Ezután kék és piros lapokat osztottam ki. Olvastam nekik rövid kis történeteket, szituációkat és fel kellett tartaniuk a piros lapot, ha szerintük ez jó érzést váltott ki a szereplőkből, kék lapot, ha rossz érzést élhetett át.
Végül illusztrációt készítettek. Elképzelték a szigetet, amelyről a mesében hallottak. Eljátszottak a gondolattal, hogy hogyan közelítenék meg ezt a mesebeli szigetet és ha elhozhatnának útravalónak magukkal jó érzéseket, pozitív tapasztalásokat, akkor mik lehetnének azok. Sok gyerek illusztrációján szerepelt, hogy egy repülőgép húz maga mögött egy szalagot, melyen ilyen szavak találhatóak: figyelem, törődés, szeretet, béke.
Más hajóval közelítette meg a szigetet és útravalóul a hajó rakománya között lehetett felismerni a szavakat: öröm, boldogság, odafigyelés.
A rajzok az osztályterem falát díszítik és mi is eltettük magunknak „útravalóul” ezt a kis mesét.

Képek