November: „Mi együtt sírunk, együtt nevetünk!” A társaskapcsolatok ápolása

November: „Mi együtt sírunk, együtt nevetünk!” A társaskapcsolatok ápolása

November: A társaskapcsolatok ápolása

A novemberi Boldogságórák nagyon tartalmasak és sokrétűek voltak. A társaskapcsolatok ápolásához sok önismereti és együttműködést segítő játékot játszottunk. A foglalkozásokra történő ráhangolódásnál gyakran használtam a „Pozitív gyerek vagyok” kártyacsomagot. „Milyen érzésekkel érkeztél ma az iskolába? Hogy érzed most magad?” Általában ezekkel a kérdésekkel indítottam az órákat. Az érzelmek megfogalmazása eleinte nehezen ment a gyerekeknek. Ennek fejlesztésére sokféle játékos feladatot terveztem be. Pl. „Távirat”, amelyben arckifejezéssel kellett megjeleníteni a különböző érzelmeket. Ez a játék a szókincs fejlesztését is segítette azzal, hogy megneveztük a különböző érzelmeket, de a metakommunikáció fejlődéséhez is hozzájárult.
Játszottunk együttműködést fejlesztő játékokat. ( „Utasítás szavak nélkül, Próbálj bejutni, kijutni a körből, Sziámi, Szigetek, Vakvezetés, Fagyott babzsák, Csomózó játék”)
Különös hangsúlyt kapott az órákon az önismeret fejlesztése. („Mi az, ami szép és jó benned?”)
Nagyon tetszett a gyerekeknek a tükörjáték párban.
Csoportmunkában készítettek a gyerekek varázsgépet, amely helyre tudja hozni a megromlott barátságokat.
Sikere volt a:„Tégy egy lépést felém” és a „Melegzuhany” játékoknak is.
Kooperatív technikával az („ablak”) módszer segítségével keresték a gyerekek kiscsoportban a közöttük lévő azonosságokat és különbözőségeket.
Szintén csoportmunkában összegyűjtötték azokat a tulajdonságokat, amelyeket fontosnak tartanak egy barátválasztás esetén.
Szólásokat, közmondásokat gyűjtöttünk a barátságról.
Összességében egy nagyon élménydús, tartalmas hónapot tudtunk magunk mögött novemberben.

Képek