Boldogságóra Program

Optimizmus 2025. október

A múlt heti állatvédelmi projekt folytatása képpen a kiskígyó, illetve világrekorder kísérletre hivatkozva, és készülve a festett gurigákat kezdtük el végig kötözgetni, hogy nagyon hosszú kígyónk legyen. Kiskutyát mozaikoztunk, mert szeretjük a kutyusokat. A Tódi törpe meséjét meséltem, ami a tankönyvünkben van, erről beszélgettünk utána, hogy mi is az az optimizmus, mit jelent, ha mindig a jót keressük, és nem a rosszat. Kriszti, és Sziszi, nem a türelmükről híresek, de a kígyó kötözgetése annyira lekötötte őket, hogy öröm volt nézni. Abba sem akarták hagyni, mert látták, milyen hosszú lett a kígyó, és élvezték csinálni. A folyosóra a kisasztalra tettem ki szeretet üzeneteket, el lehetett vinni őket. A nap folyamán töltenem kellett, mert elfogyott a reggeli osztás, tehát vittek sokan.
Elkészült a kígyónk, amit kitettem az állatvédelmi táblára, rátekeredett. A mozaikozás után verset tanultunk a Tódi törpe meséhez kapcsolódóan:
„Hogyha éppen rossz a kedvem.
felveszem a szemüvegem.
Jobbra nézek, balra nézek,
mindent sokkal szebbnek érzek.
Csillog is, és színes is
boldog lett a kedvem is.
tedd fel te is, mosolyogva,
illanjon el gondod nyomban.”

Táncoltunk is a Pozitív gyerek című dalra. Persze előtte megbeszéltük mit jelent a pozitív szó. A jókedv fokozására papírcsöveken pici labdát gurítottunk úgy, hogy egymás mellé állva kellett irányítani a csöveket. Aztán a tőlem már megszokott módon elejtettem a sok labdát, amit össze kellett szedniük, nevetve, sikongatva, mert mire összegyűlt, újra elejtettem. Kitettem a szekrényre a remény, és kitartás képet, mondtam, holnap erről fogunk beszélni.
Ma az ÖLELÉS VILÁGNAPJÁN kitettem a folyosóra plakátot több helyre is, hogy mindenki tudjon róla, egy kis vers kíséretében:
„Ha átölelsz erősebb leszek!
Minden gondom elfeledem.
A szívünk együtt dobban,
a lelkünk megnyugodhat.
Nem vagyok egyedül,
jó ezt tudni legbelül.”

Mi is egymást ölelve fogadtuk, illetve a gyerekek egymást is. Blanka behozta Bartók Erika Jelek könyvét, és a gyerekeknek meséltem belőle, a jeleik hallatán nagyon örültek, figyelmesen füleltek. Beszélgettünk a képekről, remény, kitartás, optimizmus, mikor jó ha van, és miért. A Százszorszép csoport bemutatkozó fellépését néztük meg, aranyos mesét adtak elő, A Vityillót.
Csütörtökön kenyeret sütöttünk, mert azon a napon volt a kenyér Világnapja. A folyosón a Boglárka csoporttal nyuszi formát alkottunk, amit az állatvédelmi témahét ajánlott, mint kihívás. A délelőtt folyamán, meg a díszes varázsszemüvegek készültek, hogy mindent szépnek, és jónak lássunk. Színezték, ragasztották, csillogott, villogott mindegyik. Folytattam a Jelek meséket, hogy ha lehet senkit ne hagyjak ki belőle.
Pénteken palacsinta sütés volt, palacsinta zene tánccal, vidámsággal. Bartos Erika palacsinta versét olvastam el nekik, és ma ünnep is volt, a dadus néni születésnapját is megünnepeltük, tortával, köszöntéssel.
Beszélgettünk a gyerekekkel, hogyha lenne egy titkos álmuk, kívánságuk, amitől jobban éreznék magukat, mi lenne az. Voltak nagyon okos, elgondolkodtató válaszok: modernebb világ, hozzánk költözzön a barátnőm, felhőkarcolókat szeretnék építeni, katona leszek, ha nagy leszek…Mondtam nekik, hogy gondolkodjanak még rajta, mert holnap a varázsgömbbe belerajzoljuk. Ezután kiosztottam a gyerekeknek az Állatbarát hős útlevelet, elmondtuk az állatbarát esküt, és az állatok öt jólét pontját gyakoroltuk.
A varázsgömb rajzokat lehetett közösen is készíteni nagy papírra, de volt aki egyénileg szerette volna, annak adtam kisgömb rajzot. Nagyon szép munkák születtek, egymás mellé tettük őket, és lehetett csodálni mindenkinek.

Képek