Boldogságóra Program

Boldogságóra Cica csoport- Téma: A megbocsátás gyakorlása

A Boldogságóra során a megbocsátás témáját egy színes, interaktív és érzelmi szinten mélyen ható tevékenység keretében dolgoztuk fel a Cica csoport számára. A foglalkozás célja, hogy a gyerekek megértsék a megbocsátás fontosságát és képesek legyenek kifejezni saját érzéseiket a bocsánatkérés, valamint a szeretet kifejezése terén.
A foglalkozás elején a gyerekek egy nyugodt légkörben, relaxációval kezdtek. A „Haragom kifújom, mint a cica nyújtózom” mondókát mondtuk, miközben figyelmesen, mély légzéssel próbáltuk elengedni a felhalmozódott feszültséget. A környezetet csendes zenével és kényelmes ülőhelyekkel alakítottuk ki, hogy a gyerekek könnyedén el tudjanak lazulni.
Ez a relaxáció segítette őket abban, hogy elengedjék az esetleges napi stresszt, és felkészüljenek a foglalkozásra. A zenehallgatás során hintázó mozdulatokat végeztünk, amivel a gyerekek összekapcsolhatták a testi és érzelmi oldalt, miközben nyugodtan pihentek.
A megbocsátás témáját beszélgetőkörrel kezdtük, ahol a gyerekek visszaemlékeztek olyan helyzetekre, amikor valamit rosszat tettek. Kérdéseink segítettek a gyerekeknek kifejezni, hogyan érezték magukat, amikor arra várták, hogy megbocsássanak nekik, és hogyan kértek bocsánatot.
A beszélgetés során kiemeltük a megbocsátás érzését: a könnyebbséget, amit akkor érezhetünk, amikor szívből kérünk bocsánatot vagy megértést. A munkafüzet 56. oldalán található színezőt színezve, a gyerekek aktívan részt vettek a témába való elmélyedésben. Közben elmondtuk a színezéshez kapcsolódó mondókát, amely szintén a megbocsátás és a szeretet fontosságát hirdette.
A mese hallgatása következett, melynek célja az érzelmek elmélyítése volt. A gyerekek figyelmesen hallgatták a Tündéri bocsánat mesét, és közben a képzeletükbe idézték a tündéreket, akik vitatkoztak, de képesek voltak megbocsátani egymásnak. A mese segített megmutatni, hogy a megbocsátás nem csak varázslat, hanem a szívből jövő cselekedet.
A mese után izgalmas beszélgetés zajlott arról, hogy a gyerekek mit tennének, ha lenne varázspálcájuk, és mikor szoktunk megköszönni dolgokat. A gyerekek aktívan válaszoltak a kérdésekre.
A foglalkozás egyik kulcseleme volt, hogy a gyerekek gyakorolják a varázsszavak használatát: „Sajnálom, kérlek, bocsáss meg, köszönöm, szeretlek”. Az önálló gondolkodás és a mások felé kifejezett érzelmek lehetősége elmélyítette a megbocsátás fontosságát. A gyerekek ezen kívül piros szíveket adtak át egymásnak, így kifejezve szeretetüket. A tevékenység során minden gyermek képes volt elmondani, hogy kinek szeretné átadni a szeretetét, és miért.
A színező munkafüzet 57. oldalának kitöltése, valamint az egyéni megnyilvánulások is fontos szerepet kaptak a foglalkozás során. Külön figyelmet fordítottunk arra, hogy minden gyermek részt vehessen a válaszadásban, és a bátortalanabbakat is bátorítottuk.
A foglalkozás végén a gyerekek kiszínezték a megbocsátás. Ezt a jelet felragasztottuk a Boldogság várának 8. lépcsőfokára, mely szimbolizálta a megbocsátás lépéseit, valamint a belső harmónia elérését. Ez a tevékenység segítette a gyerekeket abban, hogy vizualizálják a megbocsátás fontosságát, és értékes rituálét alakítsanak ki a mindennapjaikban.
A foglalkozás végén egy záróénekkel búcsúztunk, mely megerősítette a közösségi élményt és pozitív érzelmi hangulatot. Az ének összekötötte a gyerekeket, és mindenki boldogan zárta le a foglalkozást, egy lépéssel közelebb a belső harmóniához.
A foglalkozás során a gyerekek nyitottan és érdeklődve vették részt a megbocsátás gyakorlásában. Különösen pozitív volt látni, hogy még a bátortalanabb gyermekek is bátran kifejezték érzéseiket, miközben a többi gyermek támogatóan reagált. A mese, a színezés és a beszélgetőkör mind hozzájárultak ahhoz, hogy a gyerekek mélyebben átérezzék a megbocsátás fontosságát.
Az aktivitások során jól látszott, hogy a gyerekek képesek egy-egy szituációt saját életükből hozni, és azokat megfelelő módon feldolgozni. A megbocsátás és a szeretet kifejezésének gyakorlása a csoportdinamikában is erősítette a közösség érzését.
A foglalkozás célja, hogy a gyerekek ne csak intellektuálisan, hanem érzelmileg is megértsék a megbocsátás erejét, és eszközként használják mindennapi kapcsolataikban. Az összes tevékenység – a relaxáció, a mese, a beszélgetőkör, a varázsszavak gyakorlása és a közös alkotás – sikeresen támogatta ezt a célt.

Képek