„Mókusok, ki a házból!”

„Mókusok, ki a házból!”

A tevékenység céljaként megfogalmaztam, hogy felhívom a gyermekek figyelmét
a testmozgás fontosságára, ami nagy mértékben hozzájárul a mentális egészségük növeléséhez. A tevékenység feladataként szerepelt, a mozgás és a pihenés hatása a szervezetünkre. A testükben zajló folyamatok megfigyelése a mozgás és a pihenés közben.
Ezt a foglalkozást a tornaterembe terveztem, hogy szabadon és tágas térben tudjunk mozogni.
A tevékenységre való ráhangolódást a „Tüdőtakarítás” légzőgyakorlattal kezdtem. A kezdeti halk levegő kifújás után egyre merészebben és hangosabban képezték a gyermekek a magánhangzókat, ami nagyon motiváló volt a számukra. Aztán elmeséltem nekik „A mezei nyúl és a sündisznó” magyar népmesét. Egy nyúl és két sün fejdísszel eljátszattam 3 gyerekkel a mese cselekményét és kérdéseket tettem fel erre vonatkozóan. A szemléltetés által sokkal élesebben meglátták a történet mögött rejlő igazságot.
A mozgástevékenységet általuk ismert eszközökkel és játékokkal oldottam meg, pl. Mozgáskottával és a „Mókusok, ki a házból!” – játékkal, hogy ne a játék szabályára, hanem a testükre tudjanak koncentrálni. Ugyanis azt kértem tőlük, hogy mozgás közben figyeljék meg, mit éreznek és mi változik a testükben. Ügyesen megfogalmazták, hogy melegem lett, gyorsabban vettem a levegőt. Aztán kértem, hogy pihenés közben figyeljék meg magukat. Az egyik kisfiú úgy fogalmazott, hogy „minden normális.” Arra voltam még kíváncsi : Mit gondolnak, melyik a jobb, ha mindig csak mozgunk vagy mindig csak pihenünk? A csoport kétharmada tette fel a kezét, a mozgásra és egyharmada pedig a mindig pihenésre. Megkérdeztem tőlük: ” jó ez így?” Hosszas gondolkodás után jöttek rá, hogy a szervezetünknek szüksége van a mozgásra és a pihenésre és nem szabad egyiket sem túlzásba vinni. Ez volt a fő gondolatom, amikor ezt a tevékenységet összeállítottam és a gyerekek ügyesen meg is fogalmazták. Zárásként táncolhattak a tornaterem közepén Bagdi Bella: Jól érzem magam… – dalára. Felszabadultan, mosolyogva, nevetgélve táncoltak, csak egy – két kisfiú állt mereven, akik nem merték kimutatni az örömteli érzésüket.
A tornatermi foglalkozást a csoporttermünkben fejeztük be, ahol a testmozgás jelét színezték ki, amit közösen felragasztottuk a Boldogság várunk utolsó előtti lépcsőfokára.

Képek