Boldogságóra Program

A legtöbb gyerek, ha stresszes helyzetbe kerül a kezét tördeli, rágja a körmét, vagy éppen csapkod, tombol, vagy nagyokat hallgat. Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy a gyerekeket rá kell vezetni arra, hogy mit is kezdjenek a sztresszel, és különbséget kell tenniük az ún. pozitív sztressz és a negatív stressz között. Nem árt, hogyha egy felmérő előtt van egy kis drukk, csak ez ne legyn hosszadalmas, vagy negatív hatással a diákokra. Bevezetésképpen a Bodogságórás könyvben szereplő képről beszégettünk, milyen címet is adnánk az előttünk levő képnek, illetve milyen történet lehet a kép mögött, majd a szamár törénetével veséztük ki, és vontuk le a következtetést, hogy rajtunk áll vagy bukik, hogy milyen módszert alkalmazunk, ha nehéz helyzetbe kerülünk. Azonban ezen az órán a sresszoldó játékoké, módszereké volt a fő szerep. Labdajátékot, székfoglalós, és egymást érintő kérés alapján játékkal oldottuk a hangulatot. Volt ám jókedv, vidámság, mosoly. A kamaszodó gyerekek tudjuk, hogy inkább hallgatni szeretnek, de ezt követően könnyebben elmondták, hogy ők milyen módszereket alkalmaznak, amikor például egy nehéz felmérő előtt vannak vagy versenyre készülnek. A következő alkalommal stresszoldó módszerekkel ismerkedtünk, a beszélgetés végén megegyeztünk, hogy mindenki alkalmaz ezen módszerek közül, és majd beszámolunk arról, hogyan éreztük magunkat ezután. „Minden óra elején alkalmazhatnánk ezen módszerek közül, mert jobban érezzük magunkat, és jobban teljesítünk”.- fogalmazták meg a diákjaim.

Képek