Mindig hallgass a szívedre!

08bc301b-9840-4922-90b2-60537e076eca.jpg

A „Dolgozni szaporán” kezdetű dalra együtt rendet teremtettünk a csoportban, majd a szőnyegen ülve elmondtam, hogy ma a céljaink kitűzésével és elérésével kapcsolatban fogunk beszélgetni, énekelni, játszani és alkotni.

Célba dobással motiváltam őket. Eszközei a babzsákok és négy karika volt.
Négy csapatot alkottak. Mindegyik csapat egy-egy karikába dobott. Miután mindenki kipróbálta, milyen érzés, amikor a babzsák célba ér, beszélgettünk arról, hogy kinek milyen célja van, mit szeretne elérni. Például megtanulni biciklizni, úszni, jégkorcsolyázni. Majd újra célba dobtunk. Miközben dobtak, újra kellett mondaniuk a megfogalmazott célt. Megbeszéltük, hogy nem szabad feladni, ha elsőre nem sikerül a célunk elérése.

A megmozgatásukra „Indiánszökkelés” következett. Magasba lendülő jobb kar és egyidejűleg behajlított térdű bal láb előre szökkelő ugrása, lendületes váltással (bal kar-jobb láb…). Ez egy összehangoló és korhatár nélküli gyakorlat. A teremben néhány percig ismételtük. Vígan szökkentek egymás után.

„Bagdi Bella: Van nekem egy álmom” című dalát kapcsoltam be, miközben fogtuk egymás kezét körben állva. Szinte minden gyermek szeret táncolni és énekelni.

A témát a Boldog Dóra mondókával, a Boldogvár meséje című történettel és a Varázsige mondókával dolgoztuk fel. Úgy gondolom, hogy sikerült őket elvarázsolnom a festett kövekkel, a tarisznyával és a bábbal.

A foglalkozás lezárásaként a célok elérésének jelét színeztük és tettük ki a Boldogságvár 5. lépcsőfokára. Már rutinosan színezik, nyírják ezeket a jeleket.
A jelekből készítettek annyit, hogy otthonra is jusson belőle. Remélem szívesen mesélnek ezekről az eseményekről.
Nagyon szeretnek festeni. Szeretnék egyik hétre köveket kérni tőlük, hogy az óvodában szívük szerint dekorálhassák majd.

Képek