Boldogságóra Program

Foglalkozást kezdő relaxáció:
Felállunk körbe, és a „Napimádással” kifújjuk magunkból a rossz érzést, a fáradtságot, a stresszt, a szomorúságot, ….stb. 5-6 ismétléssel, lassan, figyelve arra, hogy mindenki hangosan fújja ki a levegőt.
Téma bevezetése:
Leülünk beszélgető körbe a szőnyegre. Csukja be mindenki a szemét és képzelje el a boldogság várát. Nézzétek meg jól, hogy milyen. Magas vagy alacsony, sok tornya van, vagy kevés? Van-e kapuja? Van-e ablaka? Hány ablaka van? Milyen színű? Ezt mind, majd szépen megbeszéljük. Ezután pedig nagy papírra rajzoljuk. Természetesen az alapot én rajzolom, de az ablakok, ajtók, lépcsők berajzolásában és színezésében mindenki részt vesz. A 10 lépcsőfokot berajzolom és elmondom, hogy ez a tíz lépcső az időt mutatja és a megoldandó feladatainkat. Mert ebbe a várba úgy lehet bejutni, ha minden hónapban teljesít a csoport legalább 1 feladatot. Minden témának meglesz a jele, azt a jelet rajzoljuk a lépcsőfokra, hogy lássuk, hol tartunk. A munkafüzetet is megmutatom és megoldandó feladatokat. Nyárra, a munkafüzetben ezekből a jelekből egy boldogságfüzér is összeáll.
Ráhangolódás:
Meghallgatjuk Bagdi Bella: Szép nap, ölelj most át engem c. dalát, amelyre mozgást, mozdulatsorokat találunk ki.
Viszek be (egyelőre) két arcot kifejező képet, a vidám=boldog, illetve a szomorú képet.
Közösen megbeszéljük, hogy mit fejeznek ki a képek. A mosolygós: boldogság, vidámság, öröm. A szomorú, kedvetlen, bánatos, rosszkedvű. Beszélgető körben körbe indítom ezt a két képet. Akinél vannak a képek, mutassa fel, hogy most hogy érzi magát. Ha tudja, mondja el, hogy miért érzi úgy magát. Pl: Örülök, mert láttam reggel egy őzikét, boldog vagyok, mert apukám hozott az óvodába…stb. De aki nem érzi jól magát, szomorú, rosszkedvű,… Ő is mondja el, hogy miért érzi úgy magát.
Jelentésteremtés:
Aki örül, boldog, és mond példát, attól megkérdezem, hogy hol érzi? Itt belül. Mit érez?
Mikor érzi még ugyanezt? Amikor anyukája átöleli, amikor kap csokit…. stb.
Mit mondana Anyukájának, vagy Apukájának, vagy akitől kapta a csokit? Azt, hogy köszönöm? A köszönöm másik megfogalmazása a HÁLA….
Mondjunk így mondatot, Hálás vagyok Anyának, hogy átölel, amikor szomorú vagyok.
Hálás vagyok a testvéremnek, amikor kapok a csokijából. Hálás vagyok Apukámnak, hogy ma elvitt az oviba. Hálás vagyok az őzikéknek, hogy „megmutatták” magukat.
A foglalkozás lezárása:
Kiszínezi mindenki a HÁLA jelét, kivágja, (picúroknak persze segítek). Ezzel ismét a szőnyegen körbe állunk. A feladat az lesz, hogy adja oda sorban mindenki egymás után a virágát annak a csoporttársai közül, akinak hálás valamiért. Majd a várunkra is ragasztunk az első lépcsőfokra egy HÁLAvirágot!
Meghallgatjuk Bagdi Bella: Boldog vagyok c. dalát

A téma elkezdésekor megkérem a szülőket az együttműködésre, új szokás kialakítására. A segítségüket kérem, hogy este kérdezzék meg gyermeküktől, hogy mi volt nekik a legjobb a napban, mi az, amiért hálásak tudnak lenni.

Reflexió
A mosolygós és a szomorú emojik jelentését megbeszéltük, mit érez, amikor ilyen az arca. Nagyon jó ötletek jöttek. Majd körbe adtam őket, és akinél voltak a kártyák, elmondhatták, hogy milyen kedvvel jött óvodába. Mindenki boldogan jött, mert Apukája hozta, mert reggel látott szivárványt,…stb. Egy kisfiú mondta egyedül, hogy ő szomorúan jött, mert úgy érzi, hogy nem szeretik. Megkértem a gyerekeket, hogy aki szereti ezt a kisfiút, az jöjjön és ölelje át. Egy nagy ölelős kör alakult a kisfiú körül. Mindenki átölelte, ő pedig nagy zokogásban tört ki. Megható pillanatok voltak ezek. Azok a gyerekek is boldogok lettek tőle, akik átölelték.

Képek