Mindenért hálás tudok lenni!

20200923_163550.jpg

Szeptember: A HÁLA hónapja

Hálás vagyok azért, hogy végre – március 15 óta- újra láthatom az óvodásaimat, ennyi idő után, és mindenki egészséges, nagyot nőtt, és vidámak. Befogadtunk tíz kisgyermeket, akik hamar megszerettek hozzánk járni. A különleges körülmények ellenére, akadálymentesen kezdtük meg a Hála hetünket. Most csak hat nagycsoportosunk van, de a kisebbeket is bevetem a mélyvízbe. Kicsi magokból kinőttek a fácskáink, bokraink, virágaink, evvel relaxáltunk. Utána ’Az öreg halász és nagyravágyó felesége’ mesével a hálátlanságra próbáltam a figyelmet felhívni. Nagyon aktívan beszéltek arról, milyen csúnya volt a feleség, és bátran sorolták, mire hálásak a mai napon, és az életben. Örültem, amikor megfogalmazták a családért, az egészségükért, és testvéreikért is hálásak lehetnek. Az udvaron HÁLAVIRÁGOKAT színeztek, amit másnap HÁLAKOSZORÚNAK ragasztottunk össze az udvaron, egy táblára. A csodálatos alkotást a szülők és az óvodában dolgozók is kiegészítették. Ugyanis körbe vittük a többi felnőttnek is, hogy színezzenek HÁLAVIRÁGOT, és a Szülői Értekezlet is pont azon az udvaron volt megtartva, ahol rögtön színezéssel, ragasztással kezdtük a szülők fogadását.
Másnap a relaxálás Gryllus Vilmos zenéjével kezdődött: ’Lassan jár a csigabiga’. A család fogalmának megerősítése miatt. A mese ’A három pillangó’. A mese végén megkérdeztem, hogy miért lehettek hálásak a pillangók a mesében? Felcsillant a lelkem, mikor az egyik kisfiú gyönyörűen megfogalmazta: „azért, mert együtt maradtak, és vigyáztak egymásra!” Feladat volt kitalálni, hogy milyen tárgyért, helyért, személyért, tevékenységért lehetünk hálásak. Nem gondoltam, hogy nem kell ebben segítenem, pedig nagyon sok a kicsi közöttünk. Jól esett, mikor a helyért kérdésre az óvoda is válasz volt. Azt játszottuk, hogy mindenkinek mondtuk a köszönöm szépen mellé, vagy helyette, hogy „köszönöm szépen, hálás vagyok, mert öntöttél vizet, vagy kaptam ebédet”…stb. A következő játék, ami nagyon megható volt, mikor HÁLAKÖRT alakítottunk. Itt egy gyermek oda ment a társához, megsimogatta, és elmondta neki, miért Hálás. A legtöbbször azért voltak hálásak, mert „A barátom vagy!” A Hálavirág színezés annyira népszerű lett, hogy másnap papírgurigából, harmadnap fapálcikára ragasztottuk őket, és hazavitték szülőknek, nagyszülőknek, testvéreknek. Kerestem olyan színezőket, ahol megjelent az anyai, apai gondoskodás, azokat színezték, vagy mandalavirágot. A héten mindennap megkérdeztem, miért vagytok ma hálásak, erre mosolyogva válaszoltak, mindenki valami mást. Persze azért a legtöbben valami játékot említettek (baba, autó, traktor, stb.) Példamutatás képpen az irányításomban sokszor hálálkodtam a gyerekeknek, ha valamit ügyesen megoldottak.
Nagyon megható, mikor egy ilyen kicsi gyermek szájából elhangzik, hogy hálás a családjáért, vagy apának, aki focizik velem, vagy azért, mert elvisz a játszótérre, vagy mert anya vesz nekem cukrot…. Nem is tudják, milyen öröm ez szüleiknek, akik sokszor elcsigázottak a mindennapos gond miatt, és sokszor szélmalom harcnak érzik a huncut gyerekeik nevelését. Hálás vagyok, hogy én viszont hallhattam ezeket!!

Képek