Minden jónak jó a vége!

DSC02017.jpg

Rendszeresen tartott kezdeményezések során a mesélés mindennapi tevékenységeink közé tartozik. Van egy mesehívó dalunk, amit minden mesélés előtt elénekelünk. Szemléltető eszközök használatával pedig (jelen esetben ujjbábokkal) próbáltam minél érdekesebbé tenni azt. A „ Vityilló” c. mesében sok kis állat költözik be a házikóba. Jól megfér egymás mellett a legyecske, bolha, szúnyog, egérke, béka, nyuszi, róka, farkas is. Megbeszéltük, hogy boldog vagy szomorú az akit beengedtek. A gyerekekben fel sem merült, hogy ezek az állatok nem mindig férnek meg egymással. Illetve a farkast már nem mindenki akarta először beengedni. Megbeszéltük, hogy ő egy kisfarkas és nem bántja, hanem szereti a többieket. Optimista magyarázatommal elfogadták ezt. A medve viszont az érkezésekor durván viselkedett. Döngette a vityillót, ezért nem engedték be, megijedtek tőle a kisállatok. Rémületükben mindenki kiszaladt a neki megfelelő élőhelyére így a medve nem döntötte rá senkire sem a házat. – Hol fogok most lakni? Szomorúságában azonban épp ezek a kisállatok lettek a segítségére: – Költözz be egy barlangba! Óvodáskorban a felnőttek segítségével jutnak a gyerekek a sikeres cselekvésekhez. A mesevilág pedig segítséget nyújt nekik ebben. A meseszereplőket a mese végén a kezükbe vették, adogatva egymásnak megneveztük őket, majd arccirógatás után átadták a mellettük ülőnek. Bagdi Bella: Jól érzem magam c. dalát hallgattuk ezalatt.

Képek