Boldogságóra Program

Szeptemberben a Boldogságórák témája a hála volt, amelyhez több érdekes és tanulságos történetet dolgoztunk fel a gyerekekkel. Az egyik foglalkozáson elolvastuk a Hálafa történetét, amely arra tanít bennünket, hogy mindig vegyük észre az apró jó dolgokat, és ne feledjük megköszönni azokat. A gyerekek figyelmesen hallgatták a mesét, majd közösen megbeszéltük, hogy a fa hogyan változott meg attól, hogy az emberek hálás szívvel fordultak hozzá. A beszélgetés során a tanulók rájöttek, hogy a hála nemcsak a fát erősítette, hanem az embereket is boldogabbá tette. A történet megbeszélése után közösen beszélgettünk arról, ki miért hálás otthon, illetve az iskolában. A gyerekek szívből jövő gondolatokat osztottak meg. Volt, aki azért hálás, mert a szülei minden nap gondoskodnak róla, más azért, mert van testvére, akivel játszhat. Többen említették a nagyszülőket is, akik mindig szeretettel fordulnak feléjük. Az iskolával kapcsolatban a gyerekek megfogalmazták, hogy hálásak a barátaikért, a tanítóikért, és azért, mert együtt játszhatnak a szünetekben.
A közös munka részeként minden kisdiák szív alakú papírra írta fel egy-egy gondolatát arról, miért hálás otthon, és miért hálás az iskolában. A szívek lassan megteltek sok szép, kedves és megható üzenettel. A gyerekek örömmel olvasták fel egymásnak a gondolataikat, és közben rájöttek, hogy sok közös élményük és érzésük van. A szívek felragasztásával egy közös hálafát készítettünk, amelyre mindenki büszke volt. A fa színes és vidám lett, tele szeretettel és megbecsüléssel.
A következő Boldogságórán a Ceruza és a radír történetét is felolvastam, amely szintén mély nyomot hagyott a gyerekekben. A mesében a ceruza és a radír kapcsolatán keresztül a gyerekek megértették, hogy mindenkinek más és más szerepe van az életben, és mindegyik feladat fontos és értékes. A tanulók megfogalmazták, hogy sokszor természetesnek vesszük mások segítségét, pedig hálásnak kell lennünk érte. Nagy élmény volt látni, ahogy a gyerekek sorra kiemelték, mennyire jó érzés, ha valaki segít nekik, vagy ha ők tudnak segíteni másoknak.
A foglalkozás végén átbeszéltük, hogy a hála kifejezése miért tesz bennünket boldogabbá. A gyerekek megértették, hogy a hála nem csak egy érzés, hanem egy szokás is lehet, amit érdemes minden nap gyakorolni. Sok tanuló elmondta, hogy szeretné otthon is gyakorolni a köszönetnyilvánítást, és jobban figyelni a körülötte lévő apró örömökre.
A Boldogságórák nagyon jó hangulatban teltek, minden gyermek aktívan részt vett benne. A közös történetolvasás, a beszélgetés és az alkotás segített abban, hogy a gyerekek jobban megértsék a hála jelentőségét. A szív alakú üzenetekkel nemcsak a falunkat díszítettük fel, hanem a gyerekek szívét is megtöltöttük örömmel. Úgy érzem, ez a foglalkozás valóban közelebb vitte a tanulókat ahhoz, hogy a mindennapokban is észrevegyék és értékeljék mindazt a jót, ami körülveszi őket.

Képek