Mi lett volna, ha…

A Holle anyó című mesében a jó lány jó döntéseket hozott és arannyal jutalmazta meg őt az anyó.
A testvére a rossz lány ezt megirigyelte és ő is a kútba vetette magát, hogy hasonló jutalomban legyen része.
De az útja során sem az almafát nem rázta meg, a kemencéből sem szedte ki a kenyereket és a Holle anyó párnáit sem rázta fel jól. Egész nap csak lustálkodott.
Amikor várta a jutalmat, akkor az anyó szurokkal leöntötte a lányt.
(Innen a mese átirata:
Mi lett volna, ha….
A rossz lány várta a jutalmát, hogy őt is arannyal ajándékozza meg az anyó.
De ekkor Holle anyó azt mondta:
– Nem érdemelsz aranyat, mint a testvéred, mert nagyon sok hibát követtél el. Azt érdemelnéd, hogy szurokkal leöntselek!
– Jaj, ne tedd kérlek Anyó!
– Megbocsátok és megadom a lehetőséget, hogy jóvá tedd a hibádat! – mondta az anyó.
– Mit tegyek, hogy én is aranyos ruhában térhessek haza? – kérdezte a lány.
– Szolgálj nálam még egy esztendőt és légy mindig kedves és jószívű! – válaszolta Holle anyó.
A lány pedig így tett.
Eleinte nagyon nehezen ment, de aztán egyre jobban belejött. Már nemcsak akkor segített másoknak amikor azok kérték, hanem minden helyzetet kihasznált, hogy a bajba jutottakat támogassa.
A párnákat minden egyes nap úgy felrázta, hogy Holle anyó boldogan nézte a munkáját.
Járta a mezőket és ha gyümölcstől roskadozó fát talált, azonnal megrázta. A földre hulló terméseket pedig összegyűjtötte és szétosztotta a gyerekek között.
A kemencéből kiszedte a kenyereket és már nem mondta, hogy nem segít, hogy nehogy kormos legyen a keze.
Így szép lassan valóban olyan jó lánnyá vált, mint a testvére volt.
Mikor az egy év letelt, Holle anyó magához hívatta és ezt mondta neki:
– Örülök, hogy még maradtál egy évig és láthattam, hogy milyen jó ember lett belőled. Most már megérdemled a jutalmat Te is.
Azzal arannyal borította a lány ruháját és még egy vödör arannyal is megjutalmazta.
A lány pedig ezután hazatért a falujába. Ott megölelte a testvérét és boldogan éltek, míg meg nem haltak.