Boldogságóra Program

Ebben a hónapban a gyerekekkel Az apró örömök élvezete témakört dolgoztuk fel. Beszélgettünk a mindennapjainkban rejlő kis örömforrásokról. Fontos, hogy értékeljük és időt szánjunk az élvezetükre. Ezáltal nyitottabbak leszünk az értéket adó dolgokra, melyek hozzájárulnak a mindennapi boldogságunkhoz. Mindenben találhatunk apró örömöt, amit teszünk, akármilyen fárasztó is legyen.
Az együttlétünket apró örömök relaxációval kezdtük, ahol a múltban átélt örömteli pillanatot idéztük fel, melyet szóban el is mondtak.
Elolvastuk Lelkes Lóri történetét is, aki minden nap egy marék babot tett a bal zsebébe és amikor valami jó történt vele, akkor egy szem babot átrakott a jobb zsebébe. Mi is kipróbáltuk ezt a gyerekekkel és 1 héten keresztül tettük a babokat egyik pohárból a másikba, amikor a nap során valami örömben, szép élményben volt részük.
Kipróbáltuk Az öröm árnyalatai c. feladatot is, amikor a gyerekek arcukkal, testükkel egy-egy érzést jelenítettek meg, amit a szemben álló társuknak ugyanúgy vissza kellett tükrözniük.
Körben állva Apró örömök asszociációs láncot alkottunk, amikor szószerkezeteket kellett mondaniuk.
Megtapasztaltuk, hogy az apró örömök észrevételéhez és élvezetéhez az érzékszerveinkre is szükségünk van, ezért befejezték a megkezdett mondatokat. Hálás vagyok a szememnek (fülemnek, kezemnek, orromnak, számnak), mert…
Közösen mesét is szőttünk. A boldogság kulcsa címet adtuk neki, melyhez illusztrációt is készítettek a gyerekek. Természetesen folyamatosan hallgattuk és énekeltük a hónap háladalát az Imádok élni-t is.
Mesét még:
A boldogság kulcsa
Egyszer volt, hol nem volt, élt egyszer egy kislány, akit a nagymamája egyedül nevelt, ugyanis egy balesetben elvesztette a szüleit.
Boglárka nagyon kedves, szeretetreméltó, bátor és segítőkész teremtés volt. Szabadidejében kedvenc időtöltése volt a kertészkedés. A gyönyörű virágoskertjének mindenki csodájára járt, örömét lelte a gondozásukban. Az állatokat is imádta, minden nap beszélgetett velük. Leggyakrabban a kerti tóban élő békának, Brekinek öntötte ki a szívét. Sokszor a kezébe vette, megsimogatta és ha bánatos volt elpanaszolta neki.
Bogi az egyik nap nagyon szomorú volt, ezt Breki is észrevette és megkérdezte tőle.
– Mi bánt? Miért vagy elkeseredve?
– Hát tudod barátom szeretném megtalálni a boldogság kulcsát. Azt szeretném, hogyha az emberek boldogok, jókedvűek lennének. Szeretnék segíteni rajtuk.
– Tudod mit! Amiért ilyen kedves vagy velem, és másoknak is jót akarsz, ezért támogatlak mindenben. Bízzál magadban!
– Hálás vagyok, hogy ilyen barátom vagy!
A kislány tudatta tervét a nagymamájával, aki sós pogácsával és mindenféle finomságokkal megrakott tarisznyával, szomorúan engedte útnak.
– Kisunokám! Nagyon vigyázz magadra! Legyél kedves mindenkivel!
– Így lesz nagymama, remélem sikerrel térek vissza.
Útnak is indultak. Hét nap és 7 éjjel, hegyen-völgyön keresztül mentek, míg megérkeztek a Boldogság kastélyhoz. Illedelmesen bekopogtak, s köszöntek. A vár ura nyitott nekik ajtót. Elmondták neki, hogy mi járatban vannak.
-Én tudok rajtad segíteni, ha teljesíted a 3 próbát!
– Köszönöm a lehetőséget. Mindent megteszek a siker érdekében.
– Most pihenjétek ki a hosszú út fáradalmait!
Egy szép, tiszta, de egyszerű szobába vezette őket. A kislány szívesen osztotta meg a barátjával a vacsoráját és az ágyát is.
Másnap reggel üdén, de izgatottan ébredtek. Lelkesedve várták az 1. próbatételt.
– Nos, az első feladat a következő. A 3 ajtó közül (Szomorúság, Irigység, Jóság) válaszd ki a számodra legkedvesebbet!
Bogi a társával egyetértésben a Jóság ajtaját választotta. Beléptek rajta és elégedve tapasztalták, hogy itt mindenki kedves és segítőkész egymással.
A 2. napon 3 kenyér közül kellett választania. A kevésbé tetszetős kenyérbe haraptak bele, mely a kedvesség kenyere volt. A vár ura meg is dicsérte őket, hogy eddig nagyon ügyesek voltak.
A 3. próbatétel az volt, hogy változzanak egy olyan virággá, mely a szereteté. Mindketten fehér rózsává változtak, mely a tisztaságot is jelképezte. Amikor visszaváltoztak, a király nagyon elégedett volt. Így szólt hozzá.
– Mivel jól teljesítetted a próbákat, megtaláltad a boldogság forrásait: a jóságot, kedvességet, szeretetet, ezért megjutalmazlak téged és a barátodat. Ma este bált rendezek, és ezzel szeretném támogatni a rászoruló embereket, és az árva gyerekeket is. Örömömre szolgálna, ha részt vennétek rajta.
– Persze, természetesen!- örvendeztek.
A király a báli ruháikról is gondoskodott. Meseszépen néztek ki. a nyitótáncot is ők kezdték el. Bogika olyan jól érezte magát, hogy örömében, hálája jeléül megpuszilta Brekit. Hát csodák csodája a béka daliás legénnyé változott. Elmondta a lánynak, hogy a neve Gertrúd és egy gonosz boszorkány változtatta békává és az átok akkor törik meg, ha egy kedves lány megcsókolja. A kastély is az övé volt, a király pedig az édesapja, aki mindent tűvé tett, hogy megtalálja elvesztett fiát. Apa és fia így találtak újra egymásra. Percekig ölelték egymást, sírtak örömükben.
– Drága Boglárka! Köszönöm, hogy megmentettél az átoktól.
– Kedves Gertrúd! Nagyon boldog vagyok, hogy visszanyerted a korábbi életedet.
Telt, múlt az idő, a fiatalok egymásba szerettek. A nagymamát is odavitték magukhoz. Hétországra szóló lakodalmat csaptak, még máig is élnek, ha meg nem haltak. Ajtajuk mindig nyitva állt a segítséget kérő emberek előtt. Aki nem hiszi, járjon utána!

Képek